Magyarország döntött: megépíti Európa legnagyobb határátkelőjét – teljesen megváltozik a be- és kilépés az országból dél felé

A magyar-szerb üzleti fórum megnyitóján 47 magyar cég képviselteti magát, és összesen több mint 150 vállalatközi egyeztetésre fog sor kerülni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Mára így eljutottunk oda, hogy a magyar gazdaság teljesítményének növelése, a magyar külgazdasági teljesítmény növelése és a magyar exportteljesítmény növelése nem lenne lehetséges a Szerbiával való szoros együttműködés nélkül − hangsúlyozta Szijjártó Péter. 

− fogalmazott.

Kifejtette, hogy a jelen lévő hazai cégek a saját területükön nemzetközileg versenyképesek, olyan ágazatokat képviselnek, amelyekben a megoldásaik a szerbiai gazdasági szereplők számára is előnyösek lehetnek.

„Az energetika, az autóipar, a fémipar, az építőipar, a vízipar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, illetve az egészségipar, a logisztika és a papíripar területéről érkeztek a vállalatok. És hogy miért jöttek ennyien, arra magyarázatként szolgálhat az a tény, hogy Magyarország számára a nyugat-balkáni térséggel való együttműködéshez kiemelt gazdasági érdek fűződik. És a Nyugat-Balkánnal folytatott kereskedelem 72 százaléka Szerbiával folytatott kereskedelmet jelenti.” − mutatott rá. 

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy 2010 óta négy és félszeresére nőtt, s tavaly már meghaladta az ötmilliárd eurót a két ország közötti kereskedelem értéke.

Fontosnak nevezte a különböző zászlóshajó-projekteket, megemlítve egyebek mellett, hogy a Mol például már 73 benzinkutat üzemeltet Szerbiában, valamint az MVM is lényeges szereplővé vált a helyi földgázkereskedésben az elmúlt időszakban. 

„Szeretném mondani a magyar vállalatvezetőknek, hogy szerbiai képviseleteinken három külgazdasági diplomata kizárólag azért van itt, hogy őket segítse (…) És a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség külön nyugat-balkáni központot működtet Belgrádban, a kamaránk pedig két szerbiai információs központot hozott létre a közelmúltban” − sorolta.

 A miniszter ezután leszögezte, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez a két országot összekötő infrastruktúra javítása is szükséges, ezért úgy döntöttek, hogy „toldozgatás-foldozgatás” helyett Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb határátkelőhelyét építik meg. 

Emellett közölte, hogy már elindult a teherforgalom a Budapest-Belgrád vasútvonalon, óránként három tehervonatnyi kapacitása van a vasútvonalnak, tehát húszpercenként roboghatnak a tehervonatok, és a személyvonatok mellett tizenhat nemzetközi gyorsvonat fog közlekedni naponta, ebből négy Bécset és Belgrádot fogja összekötni.

− emlékeztetett. 

Végül pedig arra is kitért, hogy az együttműködést kiterjesztik a nukleáris energia területére is.