Soha nem hallott részletek derültek ki a NIS felvásárlásáról: sorsdöntő nap következik, Amerika ítéletet mond a magyarokról

A Mol és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) várja az amerikai OFAC szankciós hivatal engedélyét arra, hogy a magyar olajvállalat megvásárolhassa a szerb cégben az orosz Gazpromnyefty tulajdonát – derült ki abból az interjúból, amelyet Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a Telexnek adott.

A NIS többségi tulajdonrésze heteken belül a Molhoz kerülhet

„Február 20. a következő céldátum, addig kell bemutatnunk a válaszokat. Ha ezek megfelelőek, akkor újabb hosszabbítást ad az OFAC a NIS működésére. A teljes zárásra március 24-ig van határidő” – részletezte Hernádi Zsolt.

A Mol vezetője az ügylet létrehozásáról tárgyalt Washingtonban még tavaly novemberben az Orbán Viktor vezette nagy delegációval, a szerb kormánnyal Belgrádban, a Gazpromnyefttyel Moszkvában, Belgrádban, illetve harmadik országokban, valamint egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel is Budapesten.

Hernádi szerint a magyar külpolitika sokat segített a NIS megvásárlásában. Megemlítette, hogy évtizedekkel korábban egyszer már kinézték maguknak a NIS-t. „Meg akartuk venni, exkluzív tárgyalásban voltunk, akkor jött Koszovó ügye, és így, mi, mint egy NATO-tagország vállalata, azonnal kiestünk a pikszisből.”

Még nem döntötték el, hogy megjelennek-e a Mol benzinkútjai Szerbiában

A szerb olajvállalat vezetése kapcsán elmondta, hogy „a Molnál marad az irányítás, vagyis a NIS-t tudjuk majd konszolidálni. A NIS 51 százaléka egy olyan magyar–arab közös vállalaté lesz, amelyben szintén mi leszünk többségben. Az arab vállalat megjelenését a szerbek ellátásbiztonsági kérdés szempontjából is fontosnak tartják. Az új vezeték építése is fontos szempont volt Szerbia számára, hiszen ezt a Gazpromnyefty nem tartotta szükségesnek.”

Az utóbbival Hernádi Zsolt arra utalt, hogy Magyarország és Szerbia között olajvezeték épül. Ebben Magyarországról megy majd olaj a pancsovai olajfinomító felé. Az EU kikötése alapján viszont külföldre nem szállíthatunk orosz olajat, így abban nem onnan érkezik majd a nyersanyag a Szerbiába. Igaz, a szerb finomítónak nincs is rá szüksége, mert alapvetően nem orosz olajra lett kalibrálva.

A Mol vezetője úgy látja, hogy a vezeték megépítésével „talán jobb alkupozíciót lehet kialakítani a horvát Janaffal szemben. A Janaf jövedelmezősége ugyanis kiugró, amit a szerbeken és rajtunk keres meg. A Janaf-szerződésre, annak biztonságára a felhasználóknak – ami most a NIS-t és a Molt jelenti –  semmi ráhatása nincs. Mi felajánlottuk, hogy a Janafban részesedést vásárolnák, mint a vezeték egyetlen használója, de nem kaptunk biztató válaszokat.”

Mivel a horvát INA és a szerb NIS irányítása is a Mol cégcsoport alá fog tartozni, felvetült a kérdés, hogy a cég hogyan fogja optimalizálni a működést. Ennek kapcsán Hernádi Zsolt cáfolta azokat a horvát politikusi beszédeket, miszerint bezárnák a rijekai finomítót. Ez értelmetlen is lenne, hiszen a Mol nemrég költött 700 millió eurót a fejlesztésére.

A vezérigazgató szerint az adásvétel lezárulta után megmérik, hogy milyen erős a NIS márka Szerbiában, s ezután döntenek arról, hogy átnevezik-e a benzinkutakat Molra.

A magyar gazdaságnak létszükséglet az orosz olaj

Az orosz olajexportra rátérve a vezető megerősítette, hogy a Mol egymaga annak 3 százalékát vásárolja meg. Kiemelte, hogy ugyan ez lényegtelen mennyiség orosz oldalról nézve, míg Magyarországnak ellátási kockázatot jelentene, ha lemondana róla.

„A finomítóink az orosz olajra lettek kalibrálva, és ebből jön ki az optimális termékösszetétel. Minden más olaj csak szódával megy el, jelentős anyagi kompromisszumokkal.”

Az orosz olaj megvásárlásának indokaként hozta azt is, hogy jellemzően olcsóbb. Rámutatott, hogy ebből a költségvetésnek is igen komoly bevétele van: egyfajta lefölözés történik, a pénz pedig bemegy a rezsivédelmi alapba.