Kemény üzenet Kijevnek: a magyarokat felbőszíti Ukrajna olajblokádja
A magyar közvélemény jelentős része elutasítóan viszonyul Ukrajna olajblokádjához és az orosz energiahordozók teljes uniós kitiltásának tervéhez – ez derül ki a Századvég friss kutatásából. A felmérés szerint a kérdés nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai dimenzióval is bír a választók körében, különösen az energiaellátás biztonsága és az üzemanyagárak alakulása szempontjából.
A kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság 89 százaléka értesült arról, hogy Ukrajna leállította a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia irányába érkező szállításokat, így jelenleg nem érkezik orosz kőolaj hazánkba ezen az útvonalon. A Századvég értelmezése szerint az intézkedés mögött politikai szándék állhat: a lépés célja az lehet, hogy ellátási nehézségeket és jelentős áremelkedést idézzen elő, ezzel befolyásolva a magyarországi politikai folyamatokat.
Ukrajna olajblokádja az EU-val kötött megállapodásukkal is ellentétel
A válaszadók körében erőteljes az elutasítás: a véleményt formálók közel háromnegyede nem ért egyet az ukrán döntéssel. Sokan úgy látják, hogy az olajszállítás leállítása túlmutat a kétoldalú vitákon, és közvetlenül érinti a magyar gazdaság működését, különösen az energiaintenzív ágazatok és a közlekedés költségein keresztül.
A Századvég arra is felhívja a figyelmet, hogy
az olajblokád az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás szellemével is ellentétes lehet,
ezért az Európai Bizottság fellépése lenne indokolt Magyarország és Szlovákia érdekében. A kutatás narratívája szerint Brüsszel ugyanakkor nem kezdeményezett határozott beavatkozást.
A felmérés kitér az orosz energiahordozók teljes uniós betiltásának kérdésére is. A válaszadók 62 százaléka nem ért egyet azzal a brüsszeli törekvéssel, amely az orosz energiaimport teljes kivezetését célozza, még abban az esetben sem, ha az jelentős áremelkedéssel és ellátásbiztonsági kockázatokkal járna. A Századvég értelmezése szerint a magyarok többsége attól tart, hogy egy ilyen döntés érdemben növelné a háztartások és a vállalkozások terheit.
A kutatás politikai összefüggéseket is vizsgált. Az eredmények szerint
a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy Ukrajna és az Európai Bizottság lépései összefüggésben állhatnak a magyarországi választással.
A Századvég álláspontja szerint a brüsszeli döntéshozatal időzítése – különösen az olajembargóra vonatkozó javaslat esetleges április 15-i benyújtása – azt a célt szolgálhatja, hogy egy új magyar kormánnyal könnyebben elfogadtatható legyen az intézkedés.
A kutatás eredményei összességében azt mutatják, hogy az energiaellátás kérdése továbbra is kiemelten fontos a magyar választóknak, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi lépések jelentős társadalmi visszhangot váltanak ki. A többség elutasítja azokat az intézkedéseket, amelyek a jelenlegi ellátási struktúra gyors és teljes átalakításával járnának, különösen, ha azok rövid távon áremelkedést és bizonytalanságot eredményeznének.
Kivonultak a magyar katonák a védpontokra az ukrán fenyegetések után
Megkezdődött a Magyar Honvédség kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra megerősített védelmére, miután a Védelmi Tanács értékelése szerint Ukrajna támadást intézhet a magyar energiarendszer ellen. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közölte, hogy
első körben 20 energetikai végponton jelentek meg katonák, és a következő hét elején további 40 helyszínen erősítik meg a védelmet.
Az Egyeztető Törzs Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére alakult meg, a döntést titkosszolgálati információkkal indokolták. A kormány álláspontja szerint az elmúlt időszak 15 eseményéből négy esetben felmerült a tudatos károkozás gyanúja.
Ukrajna visszautasította a vádakat. A rendőrség fokozott jelenléttel biztosítja az érintett létesítményeket, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig drónrepülési tilalmat rendeltek el.
