Ukrajna bajban van – Magyarország segítene, de komoly feltétellel: az IMF már ennyitől megadta magát
Ukrajna finanszírozási helyzete továbbra is törékeny: bár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hirtelen jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros programot, az Európai Unió 90 milliárd eurós támogatási csomagja egyelőre nem kapott zöld utat. A vita középpontjában Magyarország álláspontja áll – Budapest ugyanis nem elutasítja a segítséget, hanem feltételhez köti. A feltétel pedig nem politikai gesztus, hanem gazdasági alapérdek: a Barátság kőolajvezeték biztonságos és kiszámítható működése.
Ukrajna finanszírozása és a magyar feltétel
Az IMF döntése fontos stabilizáló üzenet lehet a nemzetközi piacok számára. Eddig visszatartották a pénzt, a változáshoz elég volt annyi, hogy Budapest résre nyissa az eddig lelakatolt ajtót a hatalmas EU-hitelfelvétel számára, amelyet Brüsszel Ukrajna kimentésére szán.
Az eddig függőben maradt IMF-program célja Ukrajna makrogazdasági egyensúlyának fenntartása és az állami működés finanszírozhatóságának biztosítása. Ugyanakkor az EU által tervezett 90 milliárd eurós csomag más léptéket képvisel: ez már hosszabb távú költségvetési stabilitást és kiszámíthatóbb pénzügyi pályát jelentene Kijevnek.
Magyarország azonban világossá tette: a támogatás nem lehet független attól, hogy közben biztosított-e a hazai energiaellátás. A Barátság vezetéken érkező kőolaj továbbra is kulcsszerepet játszik a magyar gazdaság működésében, és az utóbbi időszak bizonytalanságai – katonai károk, helyreállítási kérdések – rámutattak a rendszer sérülékenységére.
Budapest álláspontja szerint észszerű elvárás, hogy mielőtt egy ekkora volumenű uniós kötelezettségvállalás megszületik, rendeződjenek az energiabiztonsági garanciák.
Energiabiztonság mint versenyképességi tényező
Az olajellátás stabilitása nem elvont geopolitikai kérdés, hanem közvetlen gazdasági tényező:
- közvetlen hatással van az üzemanyagárakra és a lakossági terhekre;
- befolyásolja az inflációs pályát és ezen keresztül a jegybanki mozgásteret;
- meghatározza az ipari termelés és a logisztika költségszintjét;
- végső soron kihat a költségvetési egyensúlyra és a gazdasági növekedésre.
A magyar kormány érvelése szerint ha egy tranzitországban bizonytalanság keletkezik az energiaszállítás körül, annak kockázatát nem lehet figyelmen kívül hagyni. A támogatás és az energiabiztonság kérdése így összefüggő gazdasági realitás – még ha Brüsszelben ezt többen vitatják is.
Piaci reakció: stabil forint, óvatos befektetők
A nemzetközi piacok gyorsan reagáltak az ukrán finanszírozás körüli bizonytalanságra.
Az ukrán dollárkötvények árfolyama csökkent, mivel a befektetők az új nemzetközi források beérkezését továbbra is törékenynek látják. A 2029-ben lejáró papírok pénteken 0,4 centtel, 77,4 centre estek dolláronként, és az elmúlt tíz kereskedési napból kilencben gyengültek, miután a február elején tetőző több hónapos rali kifulladt.
A hangulatot több tényező is rontotta:
- egyes kötvénytulajdonosok kedvezőbb feltételeket követelnek a legutóbbi GDP-warrant adósságcsere után;
- az IMF által jóváhagyott 8,1 milliárd dolláros program önmagában nem oldja meg az EU-források körüli bizonytalanságot;
- a kulcsfontosságú olajvezeték-létesítményben okozott dróntámadási károk felmérése még tart, a javítás időzítése kérdéses.
Bár az IMF-döntés és Orbán Viktor nyitást jelző nyilatkozatai az EU-vitában a reggeli kereskedésben még átmeneti erősödést hoztak, a befektetők összességében óvatosak maradtak. A piac számára nemcsak a pénz összege, hanem a politikai és infrastrukturális kockázatok kezelhetősége is kulcskérdés.
Ezzel szemben a magyar eszközök stabil képet mutattak. A forint a hét legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizája volt, az euróval szemben a 2023 közepe óta látott legerősebb szintek közelében mozgott.
A budapesti tőzsdén is pozitív volt a hangulat:
- a BUX index emelkedett;
- a Richter árfolyama történelmi csúcsra került a kedvező gyorsjelentés és előrejelzés után.
A piaci összkép így kettős: miközben Ukrajna kockázati megítélése romlott, a magyar eszközök egyelőre stabilak maradtak, ami arra utal, hogy a befektetők a budapesti álláspontot tárgyalási pozíciónak, nem pedig rendszerszintű kockázatnak tekintik.
Kompromisszum lesz a végén?
Orbán Viktor kormánya hangsúlyozza:
Magyarország nem elutasítani akarja a támogatást, hanem biztosítékokat kér.
A következő hetek kérdése az lesz, sikerül-e olyan megoldást találni, amely egyszerre garantálja Ukrajna pénzügyi stabilitását és Magyarország energiabiztonságát.
A vita így nem pusztán politikai, hanem kemény gazdasági racionalitásról szól: ki és milyen feltételek mellett vállal kockázatot egy háborús környezetben működő ország finanszírozásában. Budapest üzenete egyértelmű: a segítség adott lehet, de nem a magyar gazdaság rovására. Pénzt nem adunk, a hitelt 24 EU-tagállam venné fel, Magyarország nincs köztük.
