Megszólalt Brüsszel a Mol és a Janaf vitájában: megadta a választ az orosz olajról, hátba szúrták Magyarországot – a horvátok kezébe adták a hatalmat
Megérkezett az Európai Unió válasza arra, hogy a magyarok ultimátumot adtak a Janafnak az orosz olaj miatt – számolt be péntek kora délután a horvát sajtó.
A megszólalás azért kulcsfontosságú, mert ezzel lényegében Brüsszel állást foglalt a magyarok és a horvátok vitájában arról, hogy át kell-e engedni az orosz olajat az Adria vezetéken.
Orosz olaj: megszólalt Brüsszel a Mol és a Janaf vitájában
Az Index.hr tudósítása szerint a következő válasz hangzott el a kérdésben pénteken, amikor az Európai Bizottság szóvivőjének újságírók felvetették a témát.
Anna-Kaisa Itkonen reakciója egyértelmű. Kijelentette, hogy
a szankciók végrehajtásáért a tagállamok a felelősek, így Horvátország döntésén múlik, hogy átengedi-e az orosz kőolajat az Adria kőolajvezetéken (Janaf).
Ha ez nem lett volna világos, egyből hozzátette, hogy az alapelv az, hogy „a szankciók végrehajtásáért és alkalmazásáért a tagállamok felelnek”. Ez tehát a hivatalos uniós komment arra, hogy Horvátország szállíthat-e, kell-e szállítania orosz kőolajat az Adria vezetéken keresztül.
Mindez pedig szöges ellentétben áll azzal, amit a magyar fél, tehát a Mol állít ugyanebben a vitában.
Mol-ultimátum a Janafnak
A Mol csoport tegnap felszólította a Janafot, hogy azonnal – legkésőbb máig, tehát február 27-ig – adjon garanciát arra, hogy átengedi a tengeren érkező, szankciókkal nem sújtott orosz nyersolajszállítmányokat.
Ellenkező esetben a Janaf viseli a jogi és pénzügyi felelősséget minden olyan kárért, amely a szállítási visszaigazolás késedelme miatt keletkezik.
Az EU-s és amerikai szankciók értelmében a horvát vezetéküzemeltetőnek kötelessége ezt megtenni. A Mol legkésőbb 2026. február 27-ig vár közvetlen választ a horvát vállalattól. Elutasítás esetén a Mol az Európai Bizottsághoz fordulhat, és kártérítési igényt nyújthat be – közölte a magyar olajtársaság még csütörtökön.
Az Európai Bizottság a friss nyilatkozata szerint tehát nem osztja ezt a nézetet, és a horvátok kezébe adja a döntés jogát. Pedig a Mol szerint az EU-s szabályozás világosan fogalmaz: ha az Oroszországból egy szárazföldi tagállamnak történő olajszállítás csővezetéken keresztül az adott tagállam ellenőrzésén kívül eső okok miatt megszakad,
akkor az Oroszországból tengeri úton szállított kőolaj behozható az adott tagállamba.
A bizottsági szóvivő, Itkonen ennek kapcsán kijelentette, hogy nem kívánja kommentálni az egyes vállalatok közötti kommunikációt.
A teljes kép érdekében érdemes felidézni, hogy az Európai Unió 2022 júniusában, az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag keretében megtiltotta az orosz kőolaj tengeri úton történő behozatalát. Magyarország, Szlovákia és Csehország – mint tengerparttal nem rendelkező országok – azonban mentességet kaptak, hogy tengeri úton is importálhassanak orosz kőolajat, ha a kőolajvezetéken keresztül a szállítás nem lehetséges.
Mindenesetre a horvátok most kvázi zöld utat kaptak az EU-tól, így még inkább keményebben képviselhetik az eddigi álláspontjukat. A horvát gazdasági miniszter a napokban felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy az ukrajnai szolidaritás jegyében minél előbb hagyjanak fel az orosz olaj behozatalával.
A Janaf kapacitásáról és megbízhatóságáról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy a vállalat jelenleg is sikeresen szállít nem orosz eredetű nyersolajat Magyarország felé.
Itt a horvátok végleges válasza a magyaroknak és a szlovákoknak az orosz olaj átengedéséről: „Sokkal olcsóbb, mint amit mi veszünk, mondjanak le róla”
A horvát gazdasági miniszter felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy az ukrajnai szolidaritás jegyében minél előbb hagyjanak fel az orosz olaj behozatalával.
