Brutális számokat hozott a budapesti repülőtér – ezért volt szükség a történelmi beruházásra
Januárban 1 338 120 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 3,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A hónap legnépszerűbb úti céljai London, Isztambul, Tel Aviv, Párizs és Milánó voltak – derült ki a Budapest Airport pénteken nyilvánosságra hozott repülőtéri értesítőjéből.
Kiemelték, hogy a szállított légi áru területén erősebb növekedést regisztrált a Budapest Airport; az év első hónapjában 34 076 tonna árut kezeltek a repülőtéren, 19 százalékkal többet, mint 2025 januárjában.
A Budapest Airport növeli a biztonsági ellenőrzés hatékonyságát a repülőtéren. Az automata beszállókártya-olvasó kapukat az optimálisabb helykihasználás érdekében már korábban áthelyezték, és februárban két új, a korábbinál is hatékonyabb áthaladást elősegítő biztonsági sávot adtak át. Az új, hosszabb és hatékonyabb csatornáknál egyszerre több utas tud felkészülni az ellenőrzésre, gyorsabb áthaladást és több területet biztosítva az utasok számára. Május végéig, fázisokban összesen 8 sávot telepítenek. Ezzel a csatornák száma csökken, az ellenőrzés hatékonysága és az utasok számára rendelkezésre álló terület pedig nő, emellett dedikált sávot hoznak létre a mozgáskorlátozott utasok, a kisgyermekes családok és a Gyorsítósávot (Fast Track Lane) igénybe vevők számára.
A biztonsági ellenőrzés modernizálása az első lépés azon fejlesztések sorában, amelyeket a következő hónapokban és években hajtanak végre a 2. Terminálon, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet a repülőtér jelentős fejlesztésének befejezéséig. Február 20-án a Terminál + alapkőletételi ünnepségén jelentették be a Budapest Airport tulajdonosai a repülőtér nagyszabású fejlesztését, amely új épületkomplexum kivitelezését és a meglévő infrastruktúra megújítását foglalja magában.
A közlemény kitért az európai uniós támogatással megvalósuló RESILIMET projektre is, melynek célja a Budapest Airport éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének erősítése, különösen az egyre gyakoribbá váló heves viharokkal szemben. A repülőtér csapadékvíz-infrastruktúrájának korszerűsítésével a projekt megbízható és fenntarthatóbb működést biztosít: az olajfogók és olajcsapdák bővítésével megelőzhető a vízszennyezés, a megnövekedett vízmennyiség kezelése érdekében bővítik a főgyűjtő csatornák és vízelvezető vezetékek kapacitását, és nagy befogadóképességű csapadékvíz-tározó medencét alakítanak ki.
Fontos újítás, hogy februártól elérhető a budapesti repülőtéren a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új elektronikus rendszere, amely lehetővé teszi az Európai Unión kívülről érkezett utasok számára az EU területén vásárolt áruk utáni áfa digitális úton történő visszaigénylését.
Az új digitális NAV-szolgáltatás a kihelyezett kioszkok segítségével, önállóan vehető igénybe és célja, hogy az áfa-visszatérítés folyamata teljes mértékben papírmentessé váljon, és a harmadik országbeli utasok számára gyorsabb, kényelmesebb ügyintézést biztosítson a fővárosi repülőtéren. Az újítás mellett a hagyományos, papíralapú ügyintézés továbbra is elérhető marad, áthelyezett és megújított pultoknál.
Terminál Plusz, bővítés és üzleti fegyelem: így épül tovább a budapesti repülőtér – exkluzív részleteket tudtunk meg a ferihegyi fejlesztésekről
Az alapkőletétellel kézzelfogható szakaszába lépett egy olyan fejlesztési program, amely a következő években alapjaiban határozza meg Budapest légi közlekedésének működését és üzleti modelljét. A budapesti repülőtér esetében a kormány és az üzemeltető a meglévő kapacitások kifeszítésére, egy új terminálegyüttes moduláris felépítésére és a pénzügyileg fenntartható növekedésre helyezi a hangsúlyt.
„Tudatos üzleti és üzemeltetési döntés született arról, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az 1-es Terminált nem nyitják újra az utasok előtt, helyette a meglévő infrastruktúra hatékonyságának növelésére és egy új, Terminál Plusz néven futó fejlesztési programra épül a jövő” – mondta Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár.
