Megszólalt Putyin rémálma: Magyar parancsnok 400 oroszt küld a halálba minden egyes ukránért – „Vagy én ölöm meg, vagy ő engem”
Föld alá rejtett ukrán parancsnoki központot irányít Robert „Magyar” Brovdi, aki a háború előtt gabonakereskedőként dolgozott, ma már Ukrajna pilóta nélküli erőinek egyik kulcsfigurája.
A The Economist cikke szerint négy évvel a háború kezdete után Ukrajna számára a fő kérdés már nem csupán a területek megtartása, hanem az, hogy képes-e gyorsabban csökkenteni az orosz hadsereg létszámát, mint ahogy azt Moszkva pótolni tudja.
Brovdi adatai szerint ebben fordulat történt: 2024 decemberében először haladták meg az ukrán dróncsapások okozta orosz veszteségek az újonnan toborzott katonák számát. A tél kezdete óta több ezer fős különbség alakult ki, miközben Oroszország csak korlátozott területi előrelépést ért el.
A „Magyar madarai” néven ismert drónegység az orosz veszteségek jelentős részéért felel, annak ellenére, hogy a teljes ukrán haderőnek mindössze töredékét teszi ki.
A módszer lényege a rendszerszintű működés: a drónok nem önmagukban hatékonyak, hanem egy komplex „ökoszisztéma” részeként. A felderítés, az elektronikai hadviselés, a célkijelölés és a csapásmérés szorosan összehangoltan működik, miközben minden bevetést adatként rögzítenek és elemeznek. Brovdi üzleti múltját felhasználva alakította ki ezt a rendszert, amelyben a hadviselés folyamatai lényegében egy optimalizált logisztikai hálózathoz hasonlítanak.
- Kritikusai szerint sikere nagyrészt annak köszönhető, hogy kinevezése óta feltétel nélküli támogatást és forrásokat kapott.
- A szerinte szigorú biztonsági protokolljai révén egysége veszteségi aránya mindössze 1 százalék.
- Brovdi szerint a drónok jelenleg 400 orosz életet „váltanak ki” egyetlen ukránért, és egy-egy találat költsége átlagosan 878 dollár.
Műanyagot és fémet kell halott oroszokra cserélnünk. Ez a legjobb árfolyam
– fogalmaz.
A drónhadviselés fejlődése alulról indult: kezdetben egyszerű, civil eszközökkel derítették fel az ellenséget, majd fokozatosan alakították ki azokat a módszereket, amelyek ma már tömegesen alkalmazhatók.
Robert Brovdi szerint a kulcs az orosz hadsereg „kimerítése”: mivel a kiképzett és felszerelt katonák száma korlátozott, az élőerő folyamatos vesztesége hosszú távon megbontja a harcképességet. Állítása szerint egységei rendkívül alacsony veszteségek mellett működnek, és viszonylag alacsony költséggel okoznak jelentős károkat.
Brovdi vitatott módszerei
Módszerei ugyanakkor vitatottak. A közösségi médiában terjesztett drónfelvételek és a célzott támadások etikai kérdéseket vetnek fel, amelyeket Brovdi határozottan elutasít: szerinte a háború logikája egyértelmű, és az ukrán társadalom támogatja ezt a megközelítést.
Bár az adatok jelenleg Ukrajna számára kedvezőbb tendenciát mutatnak, a háború kimenetele továbbra is bizonytalan. Az orosz haderő létszáma az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, és Moszkva nem mutat hajlandóságot a konfliktus lezárására.
Robert Brovdi szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani ezt az ütemet – mert gyors győzelemre egyelőre nincs esély.
Tavaly nyáron éles vitába bocsátkozott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter annak kapcsán, hogy Magyarország kitiltotta Robert Brovdit, az ukrán hadsereg dróncsapatainak parancsnokát.
A kárpátaljai származású Brovdi azután került tiltólistára, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: az oroszországi Barátság olajvezeték elleni ukrán dróntámadások miatt nem léphet be sem Magyarországra, sem a schengeni övezetbe.
