Ez már tényleg sok: Németország minden eddiginél durvábban megfenyegette Magyarországot Ukrajna miatt – Merz már a jövő uniós pénzeit is elvenné

Az csütörtöki EU-csúcs után pénteken Friedrich Merz német kancellár kemény kritikákkal illette Orbán Viktor magatartását, és azt jósolta, hogy annak mély nyomai maradnak, és olyan következményei lesznek, amelyek messze túlmutatnak ezen az egy eseményen. A német politikus konkrétan a következő hosszú távú európai uniós költségvetésről szóló tárgyalásokat említett, melyek során szerinte csökkenthetik a Magyarországnak jutó uniós forrásokat, vagy azok folyósítását még szigorúbb feltételekhez köthetik.

„Abban egyetértünk, hogy ami ma az Európai Tanácsban történt, azt ilyen formában nem fogadhatjuk el” – jelentette ki Merz. A kancellár ezzel arra utalt, hogy a magyar miniszterelnök a decemberi EU-csúcson tulajdonképpen már hozzájárult az Ukrajnának nyújtandó hitelhez – írta a Saarbrücker Zeitung német lap.

Orbán Viktor azonban azt követően vétózott, hogy január végén megszakadtak az orosz kőolajszállítások a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A magyar álláspont szerint a vezeték már működőképes, és Ukrajna politikai okokból akadályozza az újraindítását. Kijev azonban sem magyar, sem EU-s vizsgálóbizottságot nem engedett a vezetékhez, hogy felmérjék a károkat, és állítása szerint a szükséges javítások elvégzéséhez körülbelül másfél hónapra lenne szükség, bár már ez a becslés is többször változott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, az uniós tagállamok állam- és kormányfőivel folytatott videós bejelentkezése során azt állította, hogy Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy megkapja a hitelt, ideértve a vezeték javítására vonatkozó intézkedéseket is. Ugyanakkor figyelmeztette az EU-t arra, hogy az orosz olajimport folytatása az agresszort segítené.

Konkrétumok még nem hangzottak el

A csúcstalálkozó után egyelőre senki sem akart nyilvánosan beszélni azokról a konkrét lehetőségekről, amelyek szóba jöhetnek, ha Magyarország továbbra is fenntartja a vétót. Elképzelhető, hogy Németország és más uniós tagállamok ilyen esetben más megoldásokat keresnek majd arra, hogy biztosítsák az Ukrajnának tervezett hitelhez szükséges garanciákat.

A magyar uniós szavazati jog megvonásának lehetősége a csúcstalálkozón nem játszottak szerepet. Ennek oka, hogy Orbán Viktor jelenleg viszonylag biztos lehet abban, hogy legalább a szlovák miniszterelnök, Robert Fico vétót emelne ez ellen. Szlovákia ugyanis Magyarországhoz hasonlóan továbbra is az orosz olaj egyik felvevőpiaca, és ugyanúgy szenved a Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállítások kiesésétől. A két ország éppen ezért már hosszabb ideje blokkolja az EU Oroszországgal szembeni 20. szankciócsomagjáról szóló döntést.

Nem az EU-csúcs volt az első csörte Merz és Orbán között

„A német kancellár továbbra is rendkívül ideges, feszült, és tovább fenyeget minket, hiszen hiába gyakoroltak óriási nyomást tegnap a magyar miniszterelnökre Brüsszelben, nem tudták elérni, hogy a 90 milliárd eurós ukrán hadikölcsönhöz a támogatásunkat adjuk, hiszen az ukránok továbbra is – persze Berlinnel és Brüsszellel egyeztetve – olajblokád alatt tartanak minket” – nyilatkozta Szijjártó Péter a német kancellárral kapcsolatban a Mandinernek.

„Láttam, hogy a német kancellár erőseket mondott. A német-magyar viszony speciális. Nem vall jó ízlésre a kancellár mondandójának időzítése. Igazán várhatott volna egy napot. Magyarország Németország általi megszállásának napján nem érdemes fenyegetni azt, akit egyébként korábban megszálltunk, zsidókat deportáltunk, az országot elfoglaltuk és kifosztottuk. Ezt a napot meghagyhatta volna a kancellár arra, hogy erre emlékezzünk, az áldozatokra emlékezzünk és ne vele kelljen huzakodnunk. Na mindegy most már történt ahogy történt, láthatóan az ízlés nem erős oldala a mostani német kormánynak, és a történelmi emlékezet sem. Kár” – fogalmazott ennek kapcsán Orbán Viktor.