Brutális drágulással köszönti a gáz az EU-csúcsot, ahol összecsap Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij
Brutális drágulással és éles politikai vitákkal indul a csütörtöki EU-csúcs Brüsszelben: miközben az európai gázárak egy nap alatt több mint 20 százalékkal kilőttek, a tárgyalóasztalnál is komoly összecsapás körvonalazódik Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Eredetileg a csütörtöki találkozó azt a célt szolgálta volna, hogy a vezetők irányba állítsák az Európai Unió versenyképességét, ezt viszont most felülírja a globális energiaválság és a még tovább feszülő háborús helyzet.
Kilőtt európai gázárak nyitják az EU-csúcsot
Az európai gázárak drámai emelkedéssel reagáltak a Közel-Keleten kiéleződő helyzetre, ami az uniós versenyképességet tekintve az elmúlt évek előzményeit ismerve igen rossz ómen. Az olajár is felszökött, és egy ilyen helyzetben találták Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és brüsszeli és magyar fegyverhordozói alkalmasnak olajblokádot húzni Magyarország köré a választása előtti hetekben.
Ez a konfliktus kerül az EU-csúcs középpontjába a kezdődő energiaválság helyett, amire ez EU Kínától eltérően nem készült fel. Orbán Viktor magyar kormányfő a lényegét úgy fogalmazta meg: a magyarok a választáson ő maga, vagy Zelenszkij magyarországi hatalomra jutása közt dönthetnek, de utóbbi előbb fogy ki a pénzből, mint Magyarország az olajból. Ukrajna uniós segélyek nélkül villámgyorsan csődbe megy, és a Kijev számára előkészített 90 milliárd eurós EU-hitelfelvételt az Ukrajna által olajblokád alá vont Magyarország és Szlovákia megvétózza.
Belga miniszterelnök: Van B terv Orbán Viktor megkerülésére
Bart De Wever arra figyelmeztetett – írja a Magyar Nemzet –, hogy az energiaárak újabb megugrása komoly veszélyt jelent Európára, miközben a brüsszeli EU-csúcson az ukrajnai támogatás kérdése áll a középpontban, és a belga miniszterelnök szerint a magyar ellenállás ellenére is végre kell hajtani a 90 milliárd eurós hitelt. De Wever szerint létezik egy tartalékmegoldás arra az esetre, ha Orbán Viktor nem járul hozzá a hitelhez, ugyanakkor hozzátette: „nem lenne bölcs” erről nyilvánosan beszélni
A Bloomberg jelentése szerint a holland gáztőzsde irányadó jegyzése a csúcs kezdetére egyetlen nap alatt mintegy 35 százalékkal ugrott meg, és elérte a 67 euró/MWh szintet (mintegy 26 000 forint). Ez valójában nem meglepő, miután Irán támadásokat hajtott végre a Perzsa-öböl térségében található energetikai létesítmények ellen, melyek következtében súlyos károk keletkeztek a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz-exportáló központjában, Katarban.
Ras Laffan ipari városa – mely a globális LNG-kínálat mintegy ötödét biztosítja – már korábban is leállásra kényszerült, most azonban újabb találatok érték,
melyek jelentős károkat és tüzeket okoztak. Bár a szállítások már a hónap elején akadozni kezdtek, a mostani fejlemények azt vetítik előre, hogy a kiesés tartós lehet, ami világszerte magasan tarthatja az árakat. Elemzők szerint akár hónapokig, sőt szélsőséges esetben évekig is eltarthat a helyreállítás.
Ez különösen érzékenyen érinti Európát, mely a tél végére lemerült gáztárolókkal néz szembe, és a következő hónapokban kénytelen lesz jelentős mennyiségű LNG-t beszerezni
– ráadásul az ázsiai vásárlókkal versenyezve, szűkülő kínálat mellett. A mostani áremelkedés így nemcsak átmeneti sokk, hanem tartósan magas rezsiköltségeket vetít előre.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a közel-keleti olajpiacon is drámai kínálati sokk alakult ki : a kitermelés és az export napi 7–10 millió hordóval esett vissza, ami a globális kínálat jelentős részét érinti. Elemzők szerint
a szűkös kínálat miatt az olaj ára akár 150-200 dollárig (nagyjából 55-75 ezer forint/hordó) is emelkedhet,
ami korábban még extrém forgatókönyvnek számított. A termelés visszaállítása ráadásul időigényes, így még egy gyors konfliktuszárás sem hozna azonnali megnyugvást a piacokon. A fizikai hiány miatt a magas árak tartósan velünk maradhatnak, ami tovább növeli az energiaimportőr régiók – köztük Európa – sérülékenységét. Mindez azt jelenti, hogy az energiaválság nemcsak a gázpiacon, hanem az olaj esetében is új szintre lépett.
Kemény vita várható Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között
Ebben a kiélezett helyzetben kezdődik meg a brüsszeli EU-csúcs, melynek napirendje látványosan átalakult. A korábban tervezett versenyképességi tárgyalások helyett az energiaellátás biztonsága, az orosz-ukrán háború következményei és az ezekhez kapcsolódó politikai viták kerültek előtérbe.
Orbán Viktor miniszterelnök már a csúcstalálkozó előtt világossá tette álláspontját:
Magyarország nem hajlandó feladni az olcsó orosz energiaforrásokhoz való hozzáférést.
A kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy Ukrajna – a Barátság kőolajvezeték lezárásán keresztül – nyomást gyakoroljon Magyarországra, és ezzel közvetlenül veszélyeztesse a hazai rezsiköltségek alakulását.
A magyar kormány álláspontja szerint a vezeték leállítása nem pusztán műszaki kérdés, hanem tudatos politikai döntés, melynek célja a magyar belpolitikai folyamatok befolyásolása. Erre válaszul Budapest blokkolja az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós (közel 35 000 milliárd forint) hitel folyósítását, valamint az újabb szankciós csomagot.
A mostani csúcstalálkozón így várhatóan éles vita bontakozik ki Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Míg Kijev további pénzügyi és politikai támogatást sürget, addig a magyar fél az energiabiztonságot és a gazdasági stabilitást helyezi előtérbe.
A brüsszeli légkört tovább feszíti, hogy egyes tagállamok és uniós szereplők keményebb fellépést helyeztek kilátásba Magyarországgal szemben. Ugyanakkor a döntéshozatalhoz szükséges egyhangúság miatt az Európai Unió mozgástere korlátozott, így a konfliktus kimenetele továbbra is bizonytalan.
Orbán Viktor: nem engedünk az ukrán zsarolásnak, ha nincs olaj, nincs pénz
A miniszterelnök csütörtök reggel Brüsszelben újságírói kérdésre újra leszögezte: Ukrajna politikai eszközként használja az energiát, amit hazánk nem fog elfogadni. Zelenszkij döntése, amely az olcsó orosz olajszállításokat érintő leálláshoz vezetett, súlyosan sérti Magyarország gazdasági érdekeit. A miniszterelnök világossá tette: amíg az olajszállítás nem áll helyre, addig Magyarország semmilyen, Ukrajnát érintő pénzügyi támogatást nem fog megszavazni Brüsszelben.
„A mai tanácskozás arról szól, hogy fenyeget egy olaj világgazdasági válság, ami legsúlyosabban Európát érintheti, és azt kell megmutatnunk, hogy ezt hogyan védjük ki. Magyarországnak megvannak a saját nemzeti eszközei, de nekünk európai megoldásra is szükségünk van” – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: „A mi olajunk, amit blokkolnak az ukránok. Addig soha nem fogok semmilyen döntést támogatni, amely Ukrajnát támogatja, ameddig a magyarok nem kapják meg a saját olajukat.”
