Alig ért véget a választás, Brüsszel máris benyújtotta a számlát, ezt követelik Magyarországtól: "ha ők teljesítenek, mi fizetünk" - Moszkva is megszólalt
Sokan még ki sem józanodtak a vasárnapi választási ünneplések után, de Brüsszel már szigorú elvárásait fogalmazta meg az új vezetésnek: egyes közlések szerint az Európai Bizottság azonnal egyeztetéseket indított Magyar Péter csapatával, és egyértelművé tette, hogy a befagyasztott, mintegy 35 milliárd euró (kb. 13 300 milliárd forint) uniós forrás csak akkor érkezhet meg, ha az új kormány gyorsan végrehajtja a régóta követelt reformokat, és külpolitikai irányváltást hajt végre.
A Financial Times belsős információkra hivatkozva arról számolt be, hogy az Európai Bizottság azonnali lépéseket vár az új magyar vezetéstől, különösen az Ukrajnával való viszony rendezése, valamint a befagyasztott uniós források feloldásához szükséges reformok terén. A tét jelentős: mintegy 35 milliárd euró (kb. 13 300 milliárd forint) uniós forrás sorsa függ attól, hogy Magyarország teljesíti-e a Brüsszel által meghatározott feltételeket.
A követelések között kiemelt helyen szerepel az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni intézkedések megerősítése, valamint az állami intézmények és nagyvállalatok vezetésének átalakítása.
Emellett több uniós tagállam is azt várja, hogy Budapest oldja fel vétóját az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós (kb. 34 200 milliárd forint) hitelcsomag ügyében, illetve támogassa az Oroszország elleni újabb szankciókat. Teljes felhatalmazása van arra, hogy változtatásokat hajtson végre… és már az első naptól kezdve kapcsolatban állunk vele – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. „A hozzáállás az: erősítsünk rá a támogatására.
Ha ők teljesítenek, mi fizetünk”
- tette hozzá.
Az egyik legégetőbb vita az uniós bíróság döntésének végrehajtásához kapcsolódik, mely szerint a magyar menekültügyi szabályozás sérti az uniós jogot. Emiatt Magyarország napi 1 millió eurós (kb. 380 millió forint) bírságot fizet, melynek összege már megközelíti a 900 millió eurót (kb. 342 milliárd forint), és ezt Brüsszel automatikusan levonja az országnak járó támogatásokból.
Magyar Péter és a Tisza Párt kétharmados felhatalmazást szerzett, ami Brüsszel szerint lehetőséget ad az átfogó reformokra. Az uniós álláspont egyértelmű:
ha Magyarország teljesíti a feltételeket, megnyílhatnak a források, ellenkező esetben azonban fennmaradhat a pénzügyi nyomás.
A külpolitikai irányváltás szintén napirenden van. Magyar Péter már jelezte, hogy az ország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és helyreállítaná a „fékek és ellensúlyok rendszerét”, valamint erősítené az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatokat.
Ursula von der Leyen is megszólalt a választás után, és hangsúlyozta: az Európai Uniónak és az új magyar kormánynak intenzíven kell együtt dolgoznia a szükséges reformok végrehajtásán a források felszabadítása érdekében. Hozzátette, hogy a kampányában tett nyilatkozatok alapján Magyar Péter egyértelműen elkötelezett az európai irányvonal mellett, ami megkönnyítheti a tárgyalásokat Brüsszellel – írja a Bloomberg.
Oroszország egyelőre nem határolódott el az új magyar vezetéstől
Közben Moszkva is megszólalt a választások után. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország tiszteletben tartja a magyar választók döntését, és a jövőben is pragmatikus kapcsolatok fenntartására törekszik az új magyar vezetéssel. Hozzátette, hogy
Moszkva nyitott a párbeszédre, és Magyarország továbbra is kulcsszereplő lehet az energetikai együttműködésben.
Az orosz fél ugyanakkor jelezte, hogy a jövőbeni kapcsolatok alakulása az új magyar kormány konkrét lépéseitől függ, különösen az olyan kérdésekben, mint az energiaszállítások vagy az európai politikai irányvonalhoz való viszony. Peszkov később hozzátette, hogy
a Kreml nem gratulált Magyar Péternek,
Magyarországot továbbra is "nem-baráti" országként kezelik, hiszen Budapest támogatja az Oroszország elleni szankciókat.
