AI-verseny: Egységben az erő – a Mag7-részvények tulajdonosai bebiztosíthatják a jövőbeli marzsaikat is?
A Mag7-részvényekkel szembeni fő érv az elmúlt hónapokban az volt, hogy az AI-infrastruktúra kiépítése egyre inkább tőkeintenzív iparággá teszi a korábban magas szabad cash flow-val működő vállalatokat. A Bloomberg capexstatisztikái szerint a legnagyobb amerikai technológiai cégek 2026-os beruházási tervei akár 725 milliárd dollárig emelkedhetnek, döntően AI-adatközponti infrastruktúrához kapcsolódva. Az Alphabet, az Amazon, a Microsoft és a Meta oldaláról 2025 közepe óta egyre nagyobb beruházási terveket látunk, miközben a finanszírozási oldalon is megjelent az adósságpiac aktívabb használata.
Véleményem szerint az AI-ciklus következő szakaszában nem önmagában a legjobb modell, chip vagy felhőplatform dönt a vállalati sikerességről. Hanem az, hogy ki tud kapacitást, disztribúciót, tőkét, adatot, energiaellátást és szabályozói elfogadottságot egy rendszerbe szervezni. Ez adhatja vissza a Mag7-részvények árazási prémiumát egy olyan időszak után, amikor a piac elbizonytalanodott a magas beruházási költségek miatt.
A piac eddig azt kérdezte, mennyibe kerül az AI; most egyre inkább arra vár választ, hogy melyik vállalat tudja ezt az infrastruktúrát árazási és ügyfélmegtartási erővé alakítani?
A partnerségek pont erre adnak választ. Nem feltétlenül azt jelentik, hogy a nagyvállalatok hirtelen kevésbé versenyeznek egymással, hanem azt, hogy a vertikális integráció mellett megjelent a stratégiai együttműködés is. Racionális tehát a „kooperációs hullám” a magas AI-capex mellett.
Lássunk néhány konkrét példát a teljesség igénye nélkül! A Google–SpaceX esetében relatíve friss hír, hogy a Google tulajdonosa, az Alphabet tárgyal SpaceX-szel. A projekt még csak elképzelt: a Suncatcher keretében napenergiával működő, orbitális AI-adatközpontok indításáról van szó, ami egyelőre egy impozáns álom.
2025 novemberében az IREN bejelentette, hogy ötéves, körülbelül 9,7 milliárd dollár értékű AI felhőszolgáltatási szerződést kötött a Microsofttal, amelynek keretében hozzáférést biztosít Nvidia GB300 GPU-khoz. Az IREN ezzel párhuzamosan körülbelül 5,8 milliárd dollár értékű megállapodást kötött a Dell Technologieszal a GPU-k és kapcsolódó berendezések beszerzésére.
A Meta–Nebius-megállapodást 2026 márciusában jelentették be: a Nebius öt év alatt 12 milliárd dollárnyi dedikált AI-kapacitást biztosíthat a Metának. A szállítás 2027 elején indulhat, és a Meta további legfeljebb 15 milliárd dollárnyi kapacitást is leköthet egyéb feltételek teljesülése esetén.
Az Amazon–Anthropic-együttműködés 2026 áprilisában bővült: az Amazon legfeljebb 25 milliárd dolláros további befektetést vállalt az Anthropicban, miközben az Anthropic több mint 100 milliárd dollárnyi AWS-technológiai és felhőkapacitás-költést vállalt a következő tíz évre.
Az Nvidia–OpenAI stratégiai partnerséget még tavaly szeptemberben jelentették be: az Nvidia legfeljebb 100 milliárd dollárt fektethet be az OpenAI-ba. Az OpenAI–Oracle-ügyletben az OpenAI körülbelül 300 milliárd dollárnyi számítási kapacitás megvásárlására szerződött tavaly az Oracle-lel nagyjából öt év alatt.
Az elmúlt hónapok együttműködési hulláma azt jelzi, hogy az AI-verseny nem lassul, hanem iparági szerkezetet vált. A magas capex önmagában nem pozitív. De a capex részvényesi értékké válhat, ha mögötte kontrollált kapacitás, ügyféllekötés, modellhozzáférés, energiaellátás és disztribúciós előny áll.
Véleményem szerint az AI első tőzsdei szakasza a várakozásokról szólt, a második az infrastruktúra áráról, a harmadik pedig az ökoszisztémáról fog szólni. A tőzsdei befektetők számára az a legnagyobb kockázat, hogy az AI-beruházási ciklus egyre inkább néhány domináns technológiai vállalat, chipgyártó és felhőszolgáltató köré koncentrálódik. Ez felerősíti a korábbi folyamatokat:
a tőkepiaci teljesítmény is veszélyesen szűk vezető rétegre épül.
A körkörös finanszírozási megállapodások, a stratégiai beszállítói függőségek és a hatalmas capexvállalások miatt egyre nehezebb lesz tisztán látni. Egy a sok kérdés közül, ami felmerül: mennyi lesz a valódi „végkereslet”, és mennyi az, amit a rendszer saját magán belül generál?
Ha a megtérülés lassabb, a szabályozói nyomás erősebb, vagy az energia- és adatközpont-kapacitás szűkösebb lesz a vártnál, akkor a jelenlegi árazási prémium gyorsan sérülékennyé válhat.
A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.
