Komoly ellentét lehet a Tisza-kormányon belül két miniszter között a Molról
Továbbra is bizonytalanság övezi, hogyan alakítaná át a Tisza Párt a magyar energiapolitikát és ezen belül a Mol működését – írja a Magyar Nemzet.
A kérdés azért került ismét előtérbe, mert Tarr Zoltán, a párt alelnöke vezetője márciusban a Politicónak arról beszélt:
a Tisza átalakítaná a Mol tulajdonosi és irányítási struktúráját, és ennek előkészítésére külön munkacsoportot is létrehoztak.
Tarr szerint a stratégiai vállalatok vezetésébe olyan piaci szakembereket vonnának be, akik nem rendelkeznek kormányzati múlttal, mert ettől hatékonyabb működést várnak.
A felvetés ugyanakkor kritikákat is kiváltott, mivel sokan attól tartanak, hogy az állami energiapolitika és az ellátásbiztonság speciális szempontjait kevésbé ismerő menedzsment nehezebben tudna alkalmazkodni a rendszer működéséhez.
Ezzel szemben Kapitány István szakminiszter hétfőn a parlament gazdasági és energetikai bizottsága előtt jóval visszafogottabban fogalmazott. Kijelentette:
szerinte nem az állam feladata, hogy közvetlenül befolyásolja a Mol működését, a döntések a tulajdonosokra és a részvényesekre tartoznak.
Hozzátette: a Molt jól működő regionális energiavállalatnak tartja, amelynek stabilitását fenn kell tartani.
A miniszter szavai azért is figyelemre méltóak, mert a Mol tulajdonosi szerkezetének érdemi átalakításához kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, amellyel jelenleg a Tisza rendelkezik.
Az orosz energiahordozóktól való függőség kérdésében is több eltérő álláspont rajzolódik ki. A Tisza Párt programja szerint 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, miközben az Európai Bizottság ennél gyorsabb leválást várna el, és 2027-től tiltaná az orosz energiaimportot a tagállamok számára.
Kapitány István ugyanakkor arról beszélt, hogy Magyarországnak nem leválnia kellene az orosz energiáról, hanem több beszerzési lehetőséget kellene kiépítenie. Szerinte nem volt kedvező folyamat, hogy az orosz olaj aránya 2022 és 2025 között 65 százalékról 90 százalékra nőtt a magyar importban. Korábban úgy fogalmazott: „az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget” kell megszüntetni.
A vita azért különösen érzékeny, mert az olcsóbb orosz nyersolaj az elmúlt években jelentős többletnyereséget hozott a Molnak, amelyből az állam extraprofitadó formájában több száz milliárd forint bevételhez jutott. Ezek a források fontos szerepet játszottak a rezsicsökkentés fenntartásában.
A Tisza ugyanakkor egyelőre nem mutatott be részletes számításokat arra vonatkozóan, miként pótolná az olcsóbb orosz energia kiesését, miközben korábban a rezsicsökkentés kiterjesztését ígérte. Ezzel kapcsolatban újabb bizonytalanságot okozott, hogy Kármán András pénzügyminiszter-jelölt keddi bizottsági meghallgatásán arról beszélt: a rezsicsökkentést nem tartanák fenn a jelenlegi formájában, és a támogatás inkább rászorultsági alapon működne a jövőben.
