Magyar Péter kormánya búcsúsegítséget kapott Orbán Viktortól, százezrek várják, él-e vele
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölt adatai szerint 2026 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9 százalékkal, munkanaphatással kiigazítva 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A januári visszaesés azonban még mindig rányomja a bélyegét az első negyedévre: Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint a termelési volumen 5,4 százalékkal maradt el a 2025 negyedik negyedévi szinttől. Az építőipar mintegy 300 ezer embert foglalkoztat Magyarországon: él-e lehetőségeivel az új ember, családok tömege figyeli szorongva.
Növekedés káoszos időszak után
Az épületek építésénél éves alapon 4,4 százalékos növekedést mért a statisztika, havi összevetésben pedig 0,5 százalékos volt az emelkedés. Ez a részterület erősen kötődik a vállalati beruházási kereslethez, amelyet továbbra is visszafog a bizonytalan gazdasági környezet. Erre utal az is, hogy az épületek építésének hó végi rendelésállománya 4,6 százalékkal elmaradt a tavaly márciusitól – vagyis a mostani javulás mögött
nem látszik még erős, tartós vállalati beruházási fordulat.
Az egyéb építményeknél szintén 3 százalékos növekedést mutattak az adatok éves és havi alapon is. Itt a kilátások valamivel kedvezőbbek: az új szerződések volumene márciusban több mint negyedével nőtt az előző év azonos hónapjához képest, a hó végi rendelésállomány pedig 9,2 százalékkal haladta meg a 2025 márciusi, eleve magas bázist. Ez a terület jellemzően erősebben függ az állami és önkormányzati beruházásoktól, ezért az új kormány költségvetési felülvizsgálata közvetlenül befolyásolhatja, hogy a rendelésállományból mennyi válik tényleges termeléssé.
A lakásépítés különösen fontos pontja lehet az átmenetnek. Molnár Dániel szerint az építőipar teljesítményének 15–20 százalékát adó lakásépítési kereslet a következő időszakban is érdemi támaszt adhat az ágazatnak, amit az állami programok, köztük a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start program is hajtanak. A Lakhatási Tőkeprogram hivatalos célja a megfizethető lakhatás kínálatának bővítése, az MFB korábbi közlése szerint pedig 300 milliárd forintos kerettel indult a program.
Otthon Start és bizonytalanság az építőiparban
Az Otthon Start program szintén a lakáskereslet és a fejlesztői kínálat összekapcsolására épül. Ahogy korábban megírtuk, a programiroda tájékoztatása szerint a konstrukció fix 3 százalékos, legfeljebb 25 éves futamidejű, legfeljebb 50 millió forintos kamattámogatott hitelt kínál az első lakásukat vásárlóknak. A szabályozás a fejlesztői oldalt is ösztönzi: azok a beruházások kaphatnak kiemelt eljárást, amelyekben
- legalább 250 lakás épül,
- és a lakások legalább 70 százaléka megfelel a fix 3 százalékos hitelprogram feltételeinek.
Ez az a pont, ahol az Orbán-kormánytól örökölt intézkedések rövid távon segítséget adhatnak Magyar Péter kormányának. Az építőipari kereslet egy része ugyanis nem az új kabinet első döntéseiből, hanem a már futó vagy előkészített támogatási rendszerekből érkezik. Ez politikailag kényelmetlen, gazdaságilag viszont kedvező helyzet: az új kormány úgy kaphat növekedési impulzust az ágazatban, hogy alapjait még az előző kabinet rakta le.
Kármán András nyilatkozott az Otthon Startról
A pénzügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán azt jelezte, hogy a lakhatási támogatásokat továbbvinnék, de a lakáspolitikában hangsúlyváltást tart szükségesnek. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint Kármán arról beszélt, hogy a rendszer eddig túlságosan a saját tulajdon megszerzését támogatta, miközben a kínálat bővítésére és a bérleti piac fejlesztésére is nagyobb figyelmet kell fordítani.
Ez a megközelítés három irányból is kockázatot és lehetőséget jelent az építőiparnak. Az első a lakossági kereslet: ha az Otthon Start és a hasonló programok érdemben megmaradnak, a lakásépítési piac továbbra is támaszt kaphat. A második az állami beruházási oldal: ha a költségvetési felülvizsgálat visszavágja az infrastrukturális projekteket, az egyéb építményeknél gyorsan eltűnhet a mostani rendelésállomány előnye. A harmadik a vállalati kereslet: ehhez kiszámítható szabályozás, stabilabb finanszírozási környezet és javuló növekedési kilátás kellene.
Mikor jönnek már az európai uniós milliárdok?
Az uniós források sorsa szintén kulcskérdés. A Tisza-kormány gazdaságpolitikai ígéreteiben hangsúlyos helyet kapott az uniós pénzek gyorsabb lehívása és a beruházási környezet javítása, de az építőipar számára ebből csak akkor lesz valódi megrendelés, ha a források ténylegesen megjelennek a projektekben.
A mostani rendelésállomány inkább lehetőség, mint garancia: a számok alapján az ágazat bővülhet, de ehhez
- a lakáspolitikai folytonosság,
- az állami beruházások szelektív megtartása
- és az infláció kordában tartása egyszerre kellene.
Az építőipar márciusi adata az első gazdaságpolitikai stresszteszt Magyar Péter kormánya számára. Az előző kabinet programjai rövid távon lendületet adhatnak az ágazatnak, de az új kormánynak kell eldöntenie, hogy ebből tartós lakásépítési és beruházási fordulat lesz-e, vagy a keresletet újra elviszi a bizonytalanság, az infláció és a költségvetési kényszer.
