BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Élőben jött a bejelentés Magyar Pétertől: 2030-ban már új választási rendszer lesz

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jövője, a migrációs paktum és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is központi témája a parlamenti vitának. Magyar Péter újabb vezető leváltását jelentette be.

Az Országgyűlésben kedden, napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök bírálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely szerinte érdemi munkát nem végzett, csupán a magyar állam kommunikációját erősítette. 

Magyar Péter
Magyar Péter bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét is leváltották / Fotó: Hatlaczki Balázs

Magyar Péter úgy fogalmazott: egy szabad országban nincs helye olyan állami intézménynek, amely a mindenkori hatalom bírálatát szuverenitási kockázatnak minősíti.  Azt is kijelentette, hogy büszke arra, hogy visszaadják a hazának a szuverenitást, valamint a szuverenitás szó valódi jelentését. 

Korábban a Tisza Párt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A javaslat szerint a szervezet „tényleges közfeladatot nem lát el”, létrehozása pedig politikai célokat szolgált. 

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy olyan jogszabályt is elő kívánnak terjeszteni, amely szerint a politikai reklám nem sértheti az emberi méltóságot, nem bélyegezhet meg közösségeket, és nem alakíthat ki társadalmi ellenségképet.

Toroczkai László is beszélt arról, hogy támogatandónak tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, mert szerinte „indokolatlanul sok pénzből” nem szükséges fenntartani egy „sóhivatalt”. 

Gulyás az Európai Ügyészséget bírálta, Magyar Péter az uniós pénzek hazahozatalát ígérte

Azt is kijelentette, hogy a hivatal nem látta el megfelelően a feladatát, mivel számos médium külföldi tulajdonban van, ezekkel szemben pedig egyetlen alkalommal sem emelte fel a szavát. 

A Mi Hazánk frakcióvezetője kijelentette, ha szuverenitásról beszélünk, akkor olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek megakadályozzák például „a Nyílt Társadalom Alapítványok vagy a Meta beavatkozását” is.

Rétvári Bence szerint nemcsak politikai, hanem családbarát szempontból is szükség van a reklámfelületek szabályozására. 

A szuverenitás kapcsán arról is beszélt, hogy fontos, hogy az ország lakossága maga dönthesse el, kivel kíván együtt élni. Példaként a migrációs paktumot említette, amely szerinte sérti a szuverenitást, mivel a paktum értelmében az ország területén tartózkodó személy már nem minősül illegális bevándorlónak.

„Tehát azt mondja ki a miniszterelnök, hogy Magyarország soha nem fog hozzájárulni a migrációs paktumhoz, és annak végrehajtási tervét sem fogja végrehajtani” – jelentette ki a KDNP frakcióvezetője. 

Gulyás Gergely szerint a Tisza Párt működése miatt egyre nagyobb szükség lenne egy szuverenitásvédelmi hivatalra. 

A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a Tisza-kormány egyre több nemzeti hatáskörről mond le, például azzal, hogy beléptetné az országot az Európai Ügyészségbe

Az Európai Unióból külföldi ügyészeket engednének be, ez igenis szuverenitássérelem

– tette hozzá.

Gulyás Gergely azt is közölte, hogy az Európai Ügyészség vezetője korábban részt vett RMDSZ-es magyar politikusok elleni eljárásokban, ezért szerinte nincs meg az oka annak, hogy bizalommal legyenek iránta.

Arról is beszélt, hogy a migrációs paktum ellen az Orbán-kormány szavazott, sőt a bíróságon is megtámadta az intézkedést. 

Szerinte az, hogy Olaszország például támogatja a migrációs paktumot, annak a következménye, hogy onnan más országokba helyezik át a migránsokat. Hozzátette: ha migrációs válság alakul ki, akkor Magyarországnak korlátlanul be kellene engednie azokat a bevándorlókat, akiket a szabályozás már legálisnak minősít.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője szerint akkor beszélhetünk valódi szuverenitásról, ha a politikusok találkoznak a valósággal, és az emberek érdekeit képviselik. 

Magyar Péter viszontválaszában arról beszélt, hogy az Orbán-kormány több tízezer legális gazdasági migránst engedett be az országba. A kormányfő szerint ezzel a döntéssel lenyomták a béreket Magyarországon. 

Arról is beszélt, hogy egyeztetett az Európai Tanáccsal ebben a kérdésben. Magyar Péter hozzátette: korábban is lett volna lehetőség megállapodást kötni, ahogyan Finnországnak és Lengyelországnak is sikerült, az Orbán-kormány azonban nem élt ezzel a lehetőséggel.

Magyar Péter bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét is leváltották. Hozzátette, hogy Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvános pályázatot írt ki a hivatal élére.

Közölte azt is, hogy a 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás hazahozatalához szükséges törvénycsomagot hamarosan bejelentik. Ennek része lesz a szigorított vagyonnyilatkozati rendszer is. 

Magyar Péter: a következő választást már új, arányosabb rendszerben rendezik

Magyar Péter válaszában elmondta, hogy Magyarországon új választási rendszer lesz, ugyanakkor megvédte a jelenlegi rendszert, mert szerinte az igazságosabb, mint máshol. 

Úgy érvelt, hogy a Tisza Párt Nagy-Britanniában akár 90, Franciaországban pedig akár 95 százalékos eredményt ért volna el az itthon megkapott szavazatszámmal. 

Emlékeztetett arra, hogy Németországban például arányosabb a választási rendszer, ott nincs győzteskompenzáció, ugyanakkor megfogalmazása szerint sok országban emiatt kormányozhatósági problémák jelentkeznek. Szerinte a győzteskompenzáció célja éppen az, hogy biztosítsa a kormányzati stabilitást.

Kiemelte, hogy 

a következő választásokat már egy arányosabb rendszerben rendezik meg Magyarországon.

Kiemelte: széles körű egyeztetésre törekednek, és nyitottak a politikai, valamint a szakmai körök bevonására.

Velkey György, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese a parlamenti vitában arról beszélt, hogy a héten a magyar tárgyalódelegáció további információkat kap az ukrán vezetéssel folytatott egyeztetésekről.

A politikus hangsúlyozta: Magyarország álláspontja változatlan abban a kérdésben, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatában csak akkor történhet érdemi előrelépés, ha Kijev megfelelő garanciákat vállal a magyar közösség jogainak helyreállítására és védelmére.

„Ahogy azt többször egyértelművé tettük, Ukrajna csak akkor léphet előre az európai uniós csatlakozásban, ha kötelezettséget vállal a magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati és politikai jogainak teljes körű rendezésére” – fogalmazott Velkey. 

Hozzátette: Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási folyamatokat. 

A Tisza frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: 

amennyiben a következő 10-15 évben sikerül lezárni a mintegy 30 csatlakozási fejezetet, Magyarország ügydöntő népszavazáson adna lehetőséget arra, hogy döntsenek az emberek Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.