Alaptörvény-módosítás: nyolc év után nem lehet valaki újra miniszterelnök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amelynek értelmében egyetlen személy sem töltheti be összesen nyolc évnél hosszabb ideig a miniszterelnöki posztot, akkor sem, ha a ciklusok nem egymást követik. A javaslatot 135 igen, 50 nem szavazattal és 6 tartózkodással fogadta el a parlament.
A módosítás egyéb rendelkezéseket is tartalmaz. Az állam visszakapja a jogot, hogy visszavegye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok – ismertebb nevükön a kekvák – alapító vagyonát és az alapítói jogokat, majd meg is szüntethesse ezeket az alapítványokat. Emellett a törvénymódosítás keretében megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is.
A parlament arról is döntött, hogy módosítja a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló határozatot. A változtatás lehetővé teszi, hogy a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője, Toroczkai László tagja, majd elnöke legyen a testületnek. A módosítást 142 igen szavazattal fogadták el, a bizottság tagjairól szóló határozatot pedig 141 igen szavazattal, 52 tartózkodás mellett.
A Fidesz visszamenőleges jogalkotásnak minősítette a módosítást
Az ellenzék részéről éles bírálatok érkeztek az alkotmánymódosítást övező vita során. A Fidesz álláspontja szerint a javaslat visszamenőleges hatályú rendelkezést tartalmaz, mivel olyan személyt zár ki a miniszterelnöki posztból, aki korábban, hatályos szabályok szerint töltötte be a tisztséget.
A párt frakcióvezetője, Gulyás Gergely azt is kifogásolta, hogy az Alaptörvény-módosítás egyszerre több, egymástól eltérő területet érint: a kormányzati cikluskorlátozás mellett a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket és egy alkotmányos szintű intézmény megszüntetését is magában foglalja.
A Fidesz szerint különösen aggályos, hogy ha az alkotmány visszamenőleges hatállyal módosítható, az elvi alapot teremthet ahhoz, hogy a törvényhozás jövőben bárki szerzett jogait utólag érvénytelenítse. A párt az egyetemi alapítványokat érintő változtatásokat is kritizálta: álláspontjuk szerint az állami felügyelet visszaállítása az intézmények autonómiájának csorbításával jár, és ellentétes az érintett felsőoktatási intézmények érdekeivel.
Orbán Viktor Facebookon reagált a fejleményekre: „Megszavazták a lex Orbánt. Ez volt a legégetőbb. Ha szükség lesz rám, itt leszek” – írta a korábbi kormányfő, a Fidesz elnöke.
