Szempillantás alatt bukhatja Ukrajna az EU-csatlakozást, ha nem teljesíti a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbbhetes, intenzív tárgyalássorozatot követően sikerült a magyar kormánynak megállapodnia Ukrajnával a kárpátaljai magyarság jogait övező kérdésekről.
A még 2024-ben, az Orbán-kormány által megfogalmazott 11 pontos lista elsősorban a magyar nyelv, illetve magyar jelképek használatát tenné lehetővé az oktatásban, közigazgatásban, valamint a kultúrában.
Megszólalt a külügyminiszter Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban
Magyarország nemzeti érdekeit szem előtt tartva, a szövetségi rendszerén belül cselekszik − mondta Orbán Anita az uniós külügyminiszterek hétfői luxemburgi ülésére érkezve, majd ismertette a megállapodást, miszerint Ukrajna uniós csatlakozása magyar részről a kisebbségi jogok rendezéséhez van kötve:
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ukrán állam nem teljesíti a megállapodást, akkor automatikusan leáll az első fejezetcsoport tárgyalási folyamata.
A magyar külügyminiszter szerint ez garanciát nyújt arra, hogy a szükséges intézkedéseket Kijev meghozza.
Van egy kiskapu?
Bóka János korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter, a Fidesz alelnöke korábban feltette azt a kérdést, hogy mi a garancia arra, hogy Ukrajna betartja a megállapodásban foglaltakat. A politikus szerint amennyiben megnyílik az első tárgyalási fejezet, akkor a magyar kormány kezébe szinte nem marad majd eszköz az ukrán kötelezettségvállalások kikényszerítésére.
Erről korábban maga Magyar Péter kormányfő is szkeptikusan nyilatkozott:
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár, 10-15 év után újra használhatja az anyanyelvét (...). Van 11 pontunk, ami nem ismeretlen az ukrán fél számára. Itt jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról van szó. Mi ennek a teljesítését várjuk el az ukrán féltől
− fogalmazott.
A tárgyalási fejezetek megnyitásához és lezárásához ugyan a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges, de továbbra is kérdéses, hogy a gyakorlatban hogyan valósulnak meg a feltételrendszer kritériumai.
Egy kérdésben továbbra sincs megállapodás
Ukrán források szerint Budapest és Kijev tíz kérdésben konszenzusra jutott, de a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete nem került be a feltételek közé, ezért a törvényhozásban való részvételükre egyelőre nincs garancia.
A tárgyalások a külügyminiszterek hétfői luxemburgi ülésén azonban megkezdődtek, a Tisza-kormány Ukrajna kérdésében egy Orbán Viktortól eltérő álláspontot képvisel, ezért Marta Kos az Európai Unió bővítésért felelős biztosa nagyon bizakodó:
A mai nap igazi megahétfő a bővítési folyamat szempontjából
− nyilatkozta újságíróknak, majd hozzátette, hogy Moldova és Ukrajna esetében arra számít, hogy már júliusban megnyílik a következő öt tárgyalási fejezet is.
