Nem baj, hogy hamis, ha olcsó - így vásárolják a magyarok a hamisítványokat
Csökkent a hamisított termékek iránt kereslet a magyar lakosság körében az idén a tavalyihoz képest - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A legkelendőbb termék idén is a hamis ruha volt 16 százalékos aránnyal, ami 4 százalékpontos csökkenés 2015-höz képest.
A vizsgált időszakban a lakosság 13 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. Ez a legalacsonyabb érték a 2009 óta végzett felmérések alapján.
Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt, míg hamis gyógyszereket 1 százalékuk, jogsértő CD-t vagy DVD-t pedig összesen 4 százalékuk. A hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal csökkent, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel nőtt a fogyasztók aránya tavaly óta.
A felmérésből kiderült az is, hogy a hamisított ruházati termékek és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségűek vagy érettségivel rendelkeznek és nagyon alacsony a jövedelmük. Az illatszerek esetén a fogyasztók elsősorban közép-magyarországiak és 30 év alattiak. A jogsértő CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.
A kutatás kitért az illegális letöltésekre is, idén a válaszadók 80 százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, illetve hallgatott volna illegális tartalmakat. Az adatokból látható, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértő használatát, azonban 1-2 százalékponttal évről-évre nő azok aránya, akik elismerik, hogy letöltöttek ilyen tartalmakat - írták.
Ismét nőtt a legális letöltési lehetőségek ismertsége az internethasználók körében, míg 2015-ben a válaszadók 59 százaléka tudott ilyen lehetőségről, 2016-ban már 77 százalékuk volt tisztában legális források létével.
Idén a válaszadók kétharmadának döntésében az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk "olcsó volt". A megkérdezettek 54 százaléka állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44 százaléka pedig nem törődött a termék származásával - áll a közleményben.
