Szinte minden hotel munkaerőhiánnyal küzd

Általánossá vált a munkaerőhiány a magyar szállodaszektorban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) nemrég készült reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 93 százaléka tapasztal munkaerőhiányt – tudtuk meg Könnyid Lászlótól, a szervezet alelnökétől. Leginkább szobatakarítók, felszolgálók, szakácsok, recepciósok, mosogatók hiányoznak. A tömeges elvándorlás nagymértékben megnehezíti a szállodások helyzetét, az erősen élőmunka-igényes szektor viszonylag alacsony bérszintje nem ösztönzi maradásra a munkavállalókat. Az ágazatban az átlagkereset idén évi bruttó 2,3 millió forintra rúg, amely 25 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól.

A legtöbbet, átlagosan mintegy 2,7 millió forintot a nyugat-magyarországi szállodákban lehet keresni, valamivel kevesebb – de még még mindig az országos átlag feletti –, 2,6 millió forintos átlagfizetést nyújtanak a fővárosi hotelek. A vidéki szállodák bérei – Észak-Dunántúl és a Balaton kivételével – 20-30 százalékkal maradnak el az országos ágazati átlagtól. A megkérdezettek kétharmada alkalmaz átlagosan 10 százalék szervizdíjat, amelyből főként a felszolgálók és a szakácsok részesülnek. Béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya mellett főleg térítésmentes étkezést, nyaralást és karácsonyi jutalmat adnak a munkáltatók, ám ezeket is csak a munkaadók 17, illetve 12 százaléka nyújtja.

Ennek ellenére az idén minden régióban sikerült növelni a foglalkoztatottak számát, országosan 5,1 százalékkal, és jövőre is bővítést terveznek. A munkaerőhiányt jövőre részben jóval több gyakornok foglalkoztatásával igyekeznek megoldani, ám a gyakornokok nem megfelelő szakmai felkészültsége, a közép- és felsőfokú gyakorlati oktatás egyre alacsonyabb százaléka súlyos problémát jelent. A munkaerőhiányt vélhetően nem oldja meg a minimálbér jövő évi 15 százalékos, valamint a szakmai bérminimum 25 százalékos emelése sem, mivel túl nagy a nyugat-európai fizetésektől való elmaradás. A jövő évi kötelező béremelés kigazdálkodása viszont várhatóan nehézségeket okoz majd, elsősorban a vidéki hotelekben, ahol magasabb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.

„Abban bízunk, hogy a béremelés valamelyest növeli a munkaerő helyben tartásának esélyét” – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Lajos, a szállodát is üzemeltető Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint nemcsak a külföld, de a feketegazdaság és a főváros elszívó hatására is érződik a szektorban. Annak ellenére elengedhetetlen még az ilyen mértékű béremelés is, hogy azt nem, vagy csak részben lehet kigazdálkodni.
Az MSZÉSZ nemrég megtartott közgyűlésén a szövetség tagjai egyetértettek abban, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége, valamint a nemzetgazdasághoz való hozzájárulása nagyban függ a munkaerőhiány megoldására adott válaszoktól – hangsúlyozta Könnyid László. Ennek fontos része a járulékcsökkentés, a vendéglátás áfájának kétlépcsős, már elfogadott mérséklése, de a szállodaszövetség szerint szükség volna a szállásáfa mielőbbi csökkentésére is. Az így keletkező forrástöbbletet a szállodák és éttermek elsődlegesen a bérek fejlesztésére, európai felzárkóztatására, valamint a nemzetközi versenyképesség megőrzésére kívánják fordítani.