Fordult az aranykonvoj: brüsszeli szál bukkant elő
A magyar hatóságok által lefoglalt ukrán aranykonvoj ügye újabb fordulatot vett, miután felmerült: a szállítmány hátterében akár nemzetközi, brüsszeli kapcsolatok is állhatnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával folytat vizsgálatot, miközben a konvoj célja és forrása továbbra is kérdéseket vet fel – írta a Magyar Nemzet.

A hatóságok szerint a lefoglalt szállítmány mérete és jellege önmagában is szokatlan: több tízmillió dollár és euró, valamint aranyrudak kerültek elő két páncélozott járműből, amelyeket volt katonák és egy titkosszolgálati tábornok kísért. Az is különösen feltűnő, hogy a befektetési aranyt nem kimenekítették a háborús övezetből, hanem éppen Ukrajna felé szállították.
Pénzmosási gyanú és nyomozás az aranykonvoj ügyében
A NAV pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást, és bár a hét ukrán állampolgárt nem gyanúsították meg, a nyomozás tovább folytatódik. A hatóságok azt vizsgálják, hogy a szállítmány mögött állhat-e bűnszervezeti tevékenység, mivel az ilyen mennyiségű készpénz és arany használata gyakran a pénzmozgások elrejtését szolgálja.
Az ügy súlyát növeli, hogy az idei évben már több százmillió dollár és euró, valamint jelentős mennyiségű arany haladt át Magyarországon Ukrajna irányába, ami rendszerszintű pénzmozgásokra utalhat.
Felmerült a brüsszeli kapcsolat lehetősége
Az ügy egyik legérzékenyebb eleme, hogy egyes állítások szerint a pénz akár Brüsszelből is származhatott. Egy ukrán újságíró szerint a szállítmányt Volodimir Zelenszkijnek szánhatták, és azt politikai célokra, akár a magyarországi folyamatok befolyásolására használhatták volna.
A nyomozati anyaghoz csatolták ugyanis azt beadványt, amit Tényi István Diana Panchenko ukrán újságíró értesüléseire hivatkozva írt, miszerint a hazánkban lefoglalt aranyat és pénzt Brüsszelből Zelenszkijnek küldték, hogy azzal befolyásolja a magyar választásokat.
Ezek az állítások egyelőre nem nyertek hivatalos megerősítést, ugyanakkor a hatóságok vizsgálata kiterjedhet arra is, hogy a pénz eredete és felhasználása milyen nemzetközi kapcsolatokhoz köthető.
Nemzetbiztonsági és jogi következmények
Az ügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta, és felmerült egy olyan törvénymódosítás lehetősége, amely lehetővé tenné a lefoglalt vagyon hosszabb ideig történő visszatartását a vizsgálat lezárásáig.
A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a pénz egy részét felhasználhatták volna-e Magyarországon, illetve hogy kapcsolatba hozható-e
- bűnszervezetekkel,
- terrorszervezetekkel
- vagy politikai szereplőkkel.
Az ügy így nemcsak bűnügyi, hanem nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségűvé vált.
Rendkívüli fejlemény az ukrán aranykonvoj botrányában: nem úgy történt, ahogy eddig tudtuk – Zelenszkij most nagyon izgulhat
Átfogó vizsgálat indult az aranykonvoj ügyében. Orbán Viktor közölte, hogy az ügy hátterében akár magas rangú katonai szereplők is állhatnak, ezért minden be- és kiáramló pénz útját feltérképezik.
Ukrán aranykonvoj: mennyit, miből, hova és miért?
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy hatalmas felháborodást keltett az ukrán pénzszállítmány esete, amelyet Magyarországon kapott el a NAV és a TEK.
A történtek az ukrán és az osztrák nyilvánosságot is kis túlzással lázban tartják, utóbbit azért, mert Ausztria egyik legnagyobb bankja, a Raiffeisen adta a készpénzt, amit az ukrán aranykonvoj szállított. A magyar hatóságok szerint a magyar terrorelhárító egység március 5-én Budapesten megállított két páncélozott pénzszállító járművet, amelyek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyrudat szállítottak. A vagyon a bécsi Raiffeisen Bank Internationaltól (RBI) származott, és az ukrán állami tulajdonú Oschadbankba tartott, feltehetően a főváros, Kijev felé. Az ilyen szállítmányok állítólag rendszeresen előfordulnak: január óta a magyar adóhatóság adatai szerint összesen
900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranyrudat szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába.
„Ez teljesen normális üzlet” – fogalmazott Gerhard Bösch, az ukrán magánbank korábbi vezetője az Osztrák Hírügynökség (APA) szerint. Az RBI-hez közel álló források, osztrák pénzügyi szakértők és hatóságok egyhangúlag a következő magyarázatot adják: az ukrán banki ügyfelek készpénzben szeretnének devizát. Az ukrán bankok – jelen esetben az Oschadbank – ezt gyakran a bécsi RBI-től szerzik be.


