Óriási a riadalom: mindenhez csip kell, a csiphez meg egy gáz, amit elzár az iráni háború
A globális olaj- és gázellátáson kívül egyre több más szektort is veszélyeztet a iráni háború. Ezek közé tartozik a félvezetőgyártás is, amely számára létfontosságú a hélium, annak pedig az Egyesült Államok után messze Katar a legnagyobb exportőre. A hélium ráadásul semmivel sem helyettesíthető, így Katar kiesése elhúzódó válság esetén jelentős ellátási zavarokat okoz.
A problémára a Reuters március eleji tudósítása szerint már az iráni háború kitörése után pár nappal figyelmeztettek Dél-Koreában, ahol a globálisan felhasznált memóriacsipek kétharmadát gyártják, miután Katar leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) gyártását egy iráni támadás miatt.
Az újabb kockázattal ráadásul egy olyan időszakban szembesül a félvezetőipar, amikor a mesterséges intelligenciához használt adatközpontok jelentette növekvő kereslet egyébként is súlyos ellátási gondokat okoz az okostelefon-, a laptop- és az autógyártók számára.
Dél-Korea ráadásul a csipellátási lánc további 14 további elemét – köztük a brómot és a csipellenőrző berendezéseket – tekintve is nagymértékben függ a Közel-Keletektől, de ezek közül szerencsére sok beszerezhető hazai forrásokból vagy más piacokról is.
A félvezetőipar aggódik leginkább a hélium miatt
A hélium nem tartozik ezek közé, ráadásul ezt a színtelen, szagtalan elemet gáz- és cseppfolyósított formában rengeteg területen használják: MRI-vizsgálatoknál, optikai szálak gyártásában, hegesztésnél, szivárgásérzékeléshez és légzsákok felfújásához, nem is beszélve a léggömbökről és a léghajókról – mondta a Deutsche Wellének Phil Kornbluth, a New Jersey-i székhelyű Kornbluth Helium Consulting elnöke.
Egyelőre azonban félvezetőipar aggódik a leginkább,
a különleges minőségű hélium ugyanis elengedhetetlen az ultra tiszta és ultra hideg gyártási környezet fenntartásához.
Erre a szennyeződésmentes héliumra az energia- és hőátvitelhez, valamint a vákuumkamrákban is szükség van.
Alternatívája nincs, mert a hélium drága más gázokhoz képest, ezért a legtöbb helyen már nem használják, ahol van helyettesítője. Így a hélium nélkül a gyártás lelassul, vagy akár le is áll.
Katar a második legnagyobb exportőr
Bár a légkörben is megtalálható, az ipari hélium nagy része a földgázmezőkből származik, és a feldolgozás során, különösen az LNG kinyerése során választják ki. Valójában az LNG-termelés mellékterméke.
Az Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete (United States Geological Survey – USGS) év elején közzétett becslése szerint 31,3 milliárd köbméter kitermelhető hélium található a föld alatt.
Ebből
- az Egyesült Államok 8,49 milliárd,
- Algéria 8,2 milliárd,
- Oroszország pedig 6,8 milliárd
köbméterrel rendelkezik – míg az apró Katar 10,1 milliárd köbméterrel, ami a világ legnagyobb készlete, és tavaly a világ héliumtermelésének valamivel több mint egyharmadát adta 63 millió köbméterrel.
Az ország fontosságát jól érzékelteti, hogy a termelésben első helyen az Egyesült Államok állt tavaly 81 millió köbméterrel, de a harmadik Oroszország csak 18, a negyedik Algéria pedig 11 millió köbméter állított elő.
Súlyos károk érték Ras Laffant
Katar azonban kénytelen volt a háború legelején leállítani a termelést, és a legfőbb LNG-központja, Ras Laffan létesítményt az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió tudósítása szerint súlyos károk érték a szerdai iráni támadás során, amelyet Teherán válasznak szánt a Dél-Parsz gázmezeje elleni izraeli bombázásra.
A QatarEnergy létesítményének leállása azt jelenti, hogy
a világ héliumtermelésének harmada nem jut piacra,
ami azért is gond, mert előzetes felhalmozással még akkor sem lehetett volna felkészülni rá, ha a felhasználók pontosan tudták volna, mi következik.
Bár a hélium gáz formájában korlátlan ideig tárolható, világszerte mindössze négy erre alkalmas nagy méretű, magántulajdonban lévő ilyen létesítmény van: három Texasban és egy a németországi Gronau-Epében.
A folyékony héliumot tároló létesítmények többsége csak néhány napos vagy legfeljebb egyhetes termelést képes tárolni, ami Kornbluth szerint viszonylag kevés a teljes termelési kapacitáshoz képest, a növekvő ipari keresletről nem is beszélve.
Gyerekcipőben jár a hélium újrahasznosítása
Mivel jó néhány hétbe telik, mire a hélium eljut Katarból a legfőbb piacot jelentő Európába és Ázsiába, hamarosan érezhető lesz a Hormuzi-szoros lezárásának hatása: kevesebb lesz a rendelkezésre álló mennyiség és nőnek az árak, figyelmeztetett Michael E. Webber, a University of Texas energetikai professzora.
Alternatív forrásokat nehéz lesz találni nem csupán Katar jelentősége, hanem amiatt is, mert a héliumot hosszú távú szerződések alapján értékesítik. Vannak ugyan kiaknázatlan héliumforrások, de azokat hónapokba telik feltárni és kiaknázni, bár valószínűleg érdemes, mert Webber szerint nagy verseny lesz a megszerzésükért a vevők között
Könnyebbséget jelenthetne a hélium újrahasznosítása, ez azonban még gyerekcipőben jár.
A csipgyártás területén pedig nincs sok lehetőség a hatékonyság növelésére,
mivel a gyártók a korábbi ellátási zavarokra reagálva már minden tőlük telhetőt megtettek a héliumfogyasztás csökkentésére.
Kornbluth szerint az ellátási bizonytalanság csökkentésének legjobb módja az, ha olyan beszállítóktól vásárolnak héliumot, amelyek többféle forrásból szerzik be az anyagot, még akkor is, ha ez azt is jelenti, hogy több beszállítóval kell együttműködni.
