Csökkent a belföldi értékesítés nettó árbevétele, az adózott eredmény megháromszorozódott, a közlekedésszervezés pedig 10 milliárddal volt alulfinanszírozva – derül ki egyebek között a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2017-es beszámolójából. Vagyis, míg az értékesítés a 2016-os 89,3 milliárd forintról 85,9 milliárdra esett, a profit 283 millió forintról 749 millióra nőtt. A Fővárosi Közgyűlés (a BKK százszázalékos tulajdonosa Budapest) döntése értelmében ez az összeg az eredménytartalékba került.
A társaság összbevétele valamivel több, mint 167 milliárd forint volt – tavaly még 182 milliárd –, és a belföldi értékesítésből és az egyéb bevételekből (81,4 milliárd forint) származott. A könyvelésben e sorban szereplő összeg tetemes részét a Fővárosi Önkormányzattól kapott támogatások (75,6 milliárd forint, ez 11 milliárddal kevesebb éves alapon) adják, de itt szerepel a pótdíjakból befolyó összeg is: januártól decemberig 2,3 milliárd forintot fizettek a BKK-nak a bliccelők, ez 830 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
A BKK menetdíjakból 64,4 milliárd forintot szedett be az előző évben, 769 millió forinttal többet, mint 2016-ban.
Ez a társaság szerint annak köszönhető, hogy bővültek az értékesítési csatornák, és az utasok a menetjegyeiket és bérleteiket már 365 jegyautomatánál is megvásárolhatják. Ehhez kapcsolódik, hogy a 2017 júliusában bevezetett új repülőtéri vonaljegy (100E járat) 370 millió forintot hozott a konyhára.
A turizmus egyébként is jót tesz a BKK-nak: a napijegyek eladása 473 millió forinttal ugrott meg éves alapon.
A társaság személyi jellegű ráfordításainak harmada elolvadt, ami szorosan összefügg azzal, hogy az átlagosan foglalkoztatottak száma 780 főre apadt a 2016-os 1464 főről. Ennek magyarázata a BKK portfóliójában és struktúrájában 2016 végén és 2017-ben bekövetkező változás lehet.
A létszám megfeleződésének megfelelően a bérköltségek, a bérjárulékok és az egyéb kifizetések csupán 6,2 milliárd forintot tettek ki, szemben a tavalyelőtti 10 milliárd forinttal. Tavaly az állományból 627-en dolgoztak szellemi és 153-an fizikai munkakörben. A BKK igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak 49 millió forintot fizettek ki.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
