Kamaraelnök: óriási baklövés, hogy Baranya turizmusa nem kap nagyobb támogatást

A napokban leégett egy műanyagüzem a pécsi ipari parkban. Lesznek a baranyai iparnak még rosszabb napjai?

A változás benne van a levegőben. A gazdasági szférában markánsan megfogalmazódott az irányváltás szükségessége. Felgyorsult a gazdaság önszerveződése, klaszterek, új értékláncok alakulnak, erőteljesebb az innováció, bátrabbak a beruházások. Sőt, a közszférának is erőteljesebb üzenetekben fogalmazzák meg a gazdasági szereplők, hogy itt az ideje a megye versenyképességét állítani munkájuk középpontjába. A kamarájuktól is elvárják, hogy minden erejével e közös cél felé terelje az intézmények, önkormányzatok és az egyetem gondolkodását. Januárban sikerült tető alá hozni a kamara menedzselésével azt a stratégiai dokumentumot, amely meghatározta a közös jövőképünket és az oda vezető utat, a feladatokat. A fejlesztési kormánybiztos, az egyetem, a megyei és pécsi önkormányzat, valamint az agrár- és a kereskedelmi és iparkamara szerződött, de a megállapodás nyitott regionális szinten az önkormányzatok és intézmények számára. Több baranyai város már jelezte is csatlakozási szándékát. Hosszú évekig kevés példa volt közös gazdaságfejlesztési projektekre a közszférában, idén pedig már a másodikat indítjuk el, innovációs központot alapítottunk új technológiák és fejlesztések bemutatására a kkv-szektor számára, és az adaptálásukat is segítjük a megyével és az egyetemmel együtt. A vállalkozások beruházási terveit integrálva alakítjuk ki a megyei idegenforgalmi fejlesztési programot. Az egyetemmel igen konkrét formában, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a műszaki képzés és a továbbképzések témáiban szerződést írunk alá márciusban. A tempót fokozni szeretnénk, hogy a megye ismét elfoglalja helyét a vezető térségek között.

Sok megye gazdasága már meghaladta a 2019-es szinteket, mi a helyzet Baranyában?

A gazdaságilag gyengébb megyék mindig lassabban csúsztak bele a válságba, de hosszabban is tartott a kilábalásuk, most Baranyában is zuhanásszerű volt a válság, annak jellegéből fakadóan, de a lassabb kilábalás maradt.

Több száz céggel konzultáltunk már személyesen idén, egyértelműen kirajzolódtak a problémák és a feladatok. Sajnos a periféria harminc éve nem került be a mindenkori kormányzat látókörébe, csak erőforrásterepként működött. Ezt csak kiegészíti az unió szakmailag érthetetlen finanszírozási késlekedése a közvetlen uniós projektjeinknél. Ettől függetlenül minden eszközzel dolgozunk az elindult pozitív folyamatok erősítésén.

A munkaerőpiacon látszanak biztató jelek.

Sok tekintetben javulunk, az unió régiós fejlettségi rangsorában már ismét megelőztük Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet és a Dél-Alföldet, pedig azok a térségek, a fővárosról nem is beszélve, hozzánk képest nagyságrendekkel több közösségi fejlesztési forrásokhoz jutnak fajlagosan is. A munkaerőpiac Baranyában is feszített, mintegy ötezer fő csak a teljes munkaerő-tartalék, de az ő alkalmazásuk már nagy áldozatok árán oldható meg. Ennek ellenére mind a multinacionális vállalatok, mind a hazai kkv-k szerint még új, külső beruházók számára is megoldható a munkaerőkérdés, hisz a korábbi években elvándoroltak jelentős része visszajönne, ha megfelelő munkát kapna. A céglátogatások alkalmával öröm volt nézni a sok beruházást és látni a kreatív munkaerő-szervezést. Ebben a kamara igen aktívan mellettük dolgozik.

Mi Baranya jövője az ágazatokat is tekintve?

Baranya agráriuma, főleg a délkeleti részek kitűnő adottságai miatt, mindig erős volt. A növénytermesztés gyorsan fejlődik, de az állattenyésztésben az uniós szintű problémák és tervek miatt súlyos rentabilitási bajok mutatkoznak, s már nem sok a tartalék. Az ipari kkv-k alultőkésítettek, kevesebb fejlesztési forráshoz jutnak, de most a válságkezelés forrásbősége sok régi dédelgetett fejlesztés elindulását segítette, nagyon remélem, hogy a folyamat tovább gyorsul. Partnereinkkel, a bankokkal és az egyetemmel kísérletet teszünk a mezőgazdasági vállalkozásoknál látható szabad tőke bevonására innovatív ipari vállalkozásokba. Nem lesz könnyű feladat, pedig Pécs iparosodását bizony az agrártőke indította el a 19. században.

Kevés olyan megye van, ha van egyáltalán, amely jobb feltételekkel rendelkezik az idegenforgalom terén, mint Baranya.

Azonban kevés kivétellel, mint például a Bikali Élménybirtok, ezek még várnak a piacosításukra. A Mecsek, az ős-Dráva, Béda, a Duna, gyógyvizeink, ikonikus várak, történelmi emlékhelyek, Siklós és Villány bora, Pécs egyedülálló lehetőségei révén az idegenforgalom hazai mozdonya lehetnénk. Ennek akadálya a turizmusügynökség, amely gyakorlatilag levette Baranyát az idegenforgalom fejlesztési térképéről. Ez a súlyos hiba jókora szakmai vihart kavart. Összességében azonban Baranya elindult, és sikerre éhes. Ha a kormányzat és szervei is partnerek lesznek a vidék felzárkóztatásában, lehetőségeinket pénzre tudjuk váltani, akkor a Dunántúl legnagyobb városa és térsége jelentős mértékben hozzájárul a magyar GDP növekedéséhez.