A Ludwig Múzeumban sose látott korai munkákat és jól ismert klasszikusokat is összegyűjtött Rieder Gábor kurátor, hogy minél átfogóbban mutassa meg Frey Krisztián – aki az 1960-as években alakította ki sajátos kifejezésmódját – egyéni hangú, írásbeliség és absztrakció által meghatározott művészetét. 

Frey Krisztián taxisofőrként Zürichben Fotó: Ludwig Múzeum

Pályakezdése az 1950-es évek közepére esett. Vidéki fogorvos fiaként osztályidegennek bélyegezték, és nem kerülhetett be a Képzőművészeti Főiskolára. Autodidaktaként lett festő, így sem a szocreál ideológiája, sem a főiskola konzervatív látványfestői eszköztára nem akadályozta meg belülről jövő világának kibontakozását. Véletlenül talált rá az írásra, betűket és szövegfoszlányokat használt, gyakran festette rá a képeire a Frey úr ír fordulatot. 1967-ben önálló kiállításra készülve alkotta a hét nagy méretű képből álló Rákosligeti képek ciklust, amely a korai világosszürke korszakából a legismertebb, ekkoriban a Zuglói kör tagja volt. 1968-ban és 1969-ben szerepelt az Iparterv-kiállításokon, a fiatal magyar avantgárd művészet nagy seregszemléjén. 1970-ben Svájcba emigrált, taxisofőrként és buszvezetőként dolgozott. 

Sztochasztikus szuprematizmus címen rendezte meg kiállítását Zürichben 1981-ben és 1982-ben. 1990-ben visszatért Magyarországra, újra festeni kezdett, négy évvel később gyűjteményes kiállítással szerepelt az Ernst Múzeumban. Frey stílusa sajátos absztrakt expresszionizmus, kézírás jellegű feliratok használatával. 

Fotó: Ludwig Múzueum

A mostani kiállítás nagy újdonsága a korábban nem ismert, 1963-as Brief an Uschi ciklus, amelynek merész, kalligrafikus írásgesztusait egy németországi utazás inspirálta, amikor a kádári konszolidáció alatt Frey kijutott a vasfüggönyön túlra. A prágai tavasz vérbefojtása után Frey nem várta meg a progresszív művészek undergroundba vonulását, ekkor emigrált Svájcba. Évekig megszállottan festett Zürichben. Kézírásos leveleket idéző, korábbi képeinek stílusát fejlesztette tovább, közben kísérletezett a konkrét költészet festészeti átültetésével, majd a számítógépes művészettel. 

Első programozáson alapuló munkái – amelyek a nemzetközi computer art egyik korai képviselőjévé avatják – véletlenszerűen kirajzolódó vonalakból, illetve számok és jelek algoritmus által leírt kódsoraiból álltak. 

Miután hazaköltözött Magyarországra, az itthoni közönség rácsodálkozott páratlan életművére, amelyet áthat a folyamatos íráskényszer, a szabad kifejezés és a kísérletezés. A 1990-es évek hazai aukcióin és épülő műkereskedelmében volt igény Frey képeire, a 2000-es években kicsit ugyan kikopott a keresletből, de mostanában újra ráirányult a figyelem. 2016-ban a Blitz Galéria árverésén Frey Krisztián 1969-es Térkép című festményét kilencmillió forintért adták el, 2020-ban pedig a Virág Judit Galéria aukcióján életműrekordot döntött Frey Krisztián La Vergine (A szűz) című alkotása, amely 9,5 millió forintért kelt el. A Magyar Nemzeti Bank 2020 novemberében a Kieselbach Galériától vásárolt 29 Frey Krisztián-művet 109,6 millió forintért, a csomagban volt egy 1965-ös kép és három darab 70-es évekbeli, a többi a 90-es évekből származott. Ezek közül is több látható most a Ludwig Múzeum kiállításán, amely március 20-ig tart nyitva.