„Nem akart ez a kiállítás feminista hang lenni, egyszerűen csak őszinte reflexió a kortárs női létre” – mondta el lapunknak Kóti Réka fotográfus, az Analog Sparks verseny egyik társalapítója. A másik alapító az iráni-amerikai Hossein Farmani, aki olyan nemzetközi fotográfiai díjak és szervezetek alapítója, mint a New York-i Lucie Foundation, az International Photography Awards, a Px3 Paris Photography Prize.
Farmani 1985 óta foglalkozik a fotográfia, a dizájn és az építészet népszerűsítésével. Fő célkitűzése, hogy a kiemelkedő tehetségeket az adott területeken felkutassa és promotálja különböző versenyeken, díjakon, kiállításokon és művészi közösségeken keresztül, szakmai kapcsolatokat és oktatást biztosítva számukra.
A House of Lucie valójában egy vándorló fotógaléria, működött már Los Angelesben és Bangkokban. Budapesten kívül most Teheránban, Bolognában és Athénban tart fenn galériateret, és hamarosan nyílik Bari mellett, egy kedves délolasz kisvárosban egy újabb helyszínen egy újabb tér.
Budapesten egy rendhagyó kiállítás látható: nem a szokásos, fotóversenygyőztesek képeit, hanem a kurátor, Kóti Réka által meghívott fotográfusok anyagát állították ki. A kiállítás fiatal, de a fotográfiai színtéren többnyire ismert alkotókat mutat be. Projektekben való gondolkodást láthatunk, ahol a kiállított szériák több éve erős kohézióban növekvő történetté állnak össze.
Markó Luca a Hosszú napok, rövid hetek című munkájában az anyaság kezdeti, kihívásokkal teli éveit mutatja be.
Az itt látható képek a sorozat legújabb darabjai, a második várandósság időszakát járják körül.
Szombat Éva, akit a széles közönség a boldogságkutatási projektje kapcsán ismert meg, a 2017-es Curves című sorozatát hozta el. Sutus Fanni fotósorozata egy reményekkel és bizakodással telített reflektáció Anikó hosszadalmas, lassú várakozására az életében pár éve megjelent ismeretlen betegséggel való küzdelemben. Krász Kíra kollázsművész 2021-ben Brightonban szerzett diplomát fotográfia szakon. Idei, a fák életét bemutató sorozatáért Leica-díjat vehetett át. A kiállításon legfrissebb saját és talált képekből álló kollázsai láthatók. Rédling Hanna képei a jelen bizonytalanságaival kapcsolatos létérzetre, illetve egyéni és kollektív nosztalgiák megértésére és definiálására fókuszálnak. Száraz a kiállított projekten azért kezdett el dolgozni, hogy kézzelfoghatóbbá tegye az absztrakt fogalmat, amit otthonnak hívunk. A polaroidokról leválasztott emulzió lebegő anyagát használva reflektál az absztrakt, megfoghatatlan térre. Kóti Réka festményszerű, dupla expozíciós képein keresztül arra törekszik, hogy megértse az emberi elme működését, amint a különböző környezetekre, élményekre és találkozásokra reagál. A képek teret engednek a néző saját narratívájának. Összességében a teljes anyagra elmondható, hogy a régi technika kortárs gondolatokkal ötvöződik, a sorozatok köthetők a mai mindennapokhoz.
Kóti Réka szerint egy ilyen kiállítás sikerét nem feltétlenül az eladások jelzik.
A csoportos kiállítás inkább felmutat gondolkodásmódokat, alkotói szándékokat, de mindegyik kiállító fotográfusnak vannak állandó vevői, növekvőben a gyűjtőkörük.
Ami azért is örvendetes, mert egyelőre az aukciókon csak a 20. századi klasszikusok munkái bukkannak fel, André Kertész, Kinszki Imre, Capa, Lucien Hervé és a többiek, de a kortárs fotó is előbb-utóbb be kell hogy árazódjon.
Az Analog Sparks nemzetközi analóg fotóverseny, amelyre a hazai fotósok munkáit is várják, július 25-ig tart, és a zsűriben olyan magyar művészek is részt vesznek, mint Szombat Éva, Krász Kíra és Martin Wanda.
