A háromkötetes, egész pontosan 14,2 kilogramm összsúlyú művészeti monográfia, amely 4577 reprodukciót tartalmaz, egy oeuvre-katalógus, amely bemutatja a művész összes fellelhető, beazonosított alkotását – őrizzék azt akár egy múzeumi raktár mélyén vagy egy távoli magángyűjteményben. A művészettörténet számára az oeuvre-katalógusok léte elengedhetetlen, ezekből lehet a fel-felbukkanó képeket beazonosítani, hiszen a művek – a műgyűjtés természeténél fogva – járják a világot, gyűjteményekben forognak.
A Kieselbach Galéria Szőnyi István életművével kapcsolatos nagyszabású vállalkozása rá szeretné irányítani a figyelmet az oeuvre-katalógusok fájó hiányára, és bevallottan prototípusnak is szánják ezt a kiadványt. Kieselbach Tamás szerint a magyar festészetet „nem vették még leltárba”, azaz nem dolgozták fel a maga mélységében és gazdagságában, ezért több ehhez hasonló vállalásra lenne szükség.
Miért épp Szőnyi?
Márai Sándor szerint a festőművész
Elmondott rólunk a világnak és mimagunknak valamit, amit örökké érzünk, de csak ritkán tudunk kimondani.
Ideális választás egy modellértékű életmű-monográfiához, hiszen Szőnyi a 20. századi magyar festőművészet megkerülhetetlen mestere. A Dunakanyar különleges szépségű települését, Zebegényt ő tette művészeti központtá, műterme kertjéből gyakran megfestette a Dunakanyar látványát. Főiskolai tanárként több nemzedéknyi festőt oktatott, köztük Keserü Ilonát és a Franciaországban karriert befutott Hantai Simont, Reigl Juditot, de nagy hatással volt a Dunakanyarban sokat tartózkodó Amrita Sher-Gil magyar-indiai származású festőművészre is.
Szőnyi közérthető és szerethető festő, minden korban vásárolták a munkáit.
Kádár János Cserje utcai villájában is sok Szőnyi-kép lógott a falakon, tekintve, hogy a képzőművészet iránt érdeklődő Kádár Jánosnénak ő volt az egyik kedvenc festője.
Az árai emelkednek
Szőnyi István különböző képei 1991-ben 170 ezer forintért, 2001-ben 2,8 millió forintért cseréltek gazdát.
2003-ban, a Kieselbach Galéria aukcióján érte el az eddigi rekorder árát: a Zebegényi Dunakanyar, viadukttal című festményt 50 millió forintért ütötte le az árverésvezető.
A Szőnyi-képek áremelkedését mutatja az a példa is, hogy egy napsütötte zebegényi tájat ábrázoló festménye 2005 tavaszán a Kieselbach Galéria árverésén 3 millió forintért kelt el, majd öt év múlva, 2010 decemberében, ugyanezt a képet az Abigail Galériában 12 millió forinton ütötték le.
A 2016. őszi–téli szezonban ugyancsak rendre becsérték és a várakozás fölött keltek el kimagasló festményei. A Kieselbach Galéria aukcióján a Zebegény ősszel című 1928-as festményt adták el 10 millió forintért. A Virág Judit Galéria téli aukcióján Szőnyi Istvántól a Ponte Cestio című olasz tájképet 29 millió forintos leütési áron értékesítették, ami a 13-16 milliós becsértékét jóval meghaladó ár volt akkoriban.
