Egyelőre semmi sem állítja meg a líra zuhanását: napközben több mint 4 százalékot esett az euróval és a dollárral szemben is, majd korrigált. A török fizetőeszköz az idén már bő 25 százalékos mínuszban jár a fontosabb devizákkal szemben. Folytatódik ugyan a fejlődő piacokról való tőkekivonás, a többi közt a kelet-közép-európai devizák is gyengültek, de a líránál csak az argentin pezó teljesített rosszabbul idén.
A líra legújabb mélyrepülésének fő oka, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök teljhatalmat akar magának a jegybank monetáris politikájának alakításában, a piac pedig fél a lehetséges következményektől. Törökországban a 10 százalékot meghaladó infláció miatt már rég alapkamatot kellett volna emelni, de az elnök populista retorikája ezt a lakosság megsarcolásának tartja. Ehelyett Erdogan kamatcsökkentést akar, amit viszont a befektetők nonszensznek tartanak.
A Fitch is figyelmeztetett, hogy Erdogan kiszámíthatatlansága és sajátos monetáris elképzelései csak fokozzák a török gazdaság sérülékenységét, különösen a folyó fizetési mérleg magas hiánya miatti kockázatokat. A Bloomberg szerint a japán befektetők is megkezdték a tőkekivonást a török eszközökből: a távol-keleti kereskedők eddig szerették az országot a magas kockázatokból eredő érdemi hozamok miatt, de a politikai ámokfutás nekik is kezd sok lenni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.