Kínán múlik, mi lesz Észak-Koreával

Kínán, nem pedig az Egyesült Államokon múlik, milyen lesz Észak-Korea gazdasága, ha az ország lemond a nukleáris fegyverekről – figyelmeztettek közgazdászok és kutatók Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető csúcstalálkozója előtt. A két politikus lapzártánk után, magyar idő szerint ma hajnalban találkozott.

A phenjani rezsim számára nem a nyugati típusú kapitalizmus, hanem az állami irányítású piacgazdaság lehet a követendő példa, amelyet 1978-ban vezetett be Teng Hsziao-ping, megalapozva az elmúlt négy évtized gazdasági csodáját. A kínai modellt különösen vonzóvá teszi Kim számára, hogy a gazdasági fejlődést a politikai, társadalmi stabilitás és a kommunista párt egyeduralmának fenntartásával sikerült elérni – mondta a Reutersnek Zsang An-jüan, a pekingi Dongxing Securities vezető közgazdásza, aki szerint a földrajzi közelség, a hasonló gazdaságirányítási rendszer, a piac mérete és a gazdaság fejlettségének szintje miatt a szoros kínai–észak-koreai együttműködésnek nincsen valós alternatívája.

Peking 90 százalékos részesedésével már most is Phenjan legfontosabb kereskedelmi partnere. Szakértők szerint Kim azért hajlandó egyezkedni nukleárisfegyver-programjáról, mert Kína az Egyesült Államok nyomására a korábbinál szigorúbban tartotta be a nemzetközi szankciókat, nem importál vasércet, szenet és ólmot, és nem exportál olajat.

Az amerikai–észak-koreai párbeszéd meghatározhatja a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború menetét is – vélekedett a CNBC amerikai hírtévében Jack Ablin, a chicagói székhelyű Cresset Wealth Advisors vezető munkatársa. Elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai adminisztráció nem fogja majd újabb vámtarifa-fenyegetésekkel elidegeníteni magától Pekinget mindaddig, amíg az nyomást gyakorol Phenjanra.