Viszik a banki hiteleket a törökök

A héten kezdődött a török bankok jelentési szezonja: kiderülhet, hogy az emelkedő kamatkörnyezet és a gyengülő líra közül melyik volt nagyobb hatással a bevételerekre. Szintén jó képet adnak majd a negyedéves jelentések arról, hogy sikerült-e fékezni a lakosság hitelfelvételi kedvét, valamint hogy kevesebb devizahitelt vesznek-e fel a líra vészes meggyengülése miatt. A líra idén több mint 20 százalékot esett az euróval és a dollárral szemben, leginkább azért, mert Recep Tayyip Erdogan elnök politikai okokból nem engedte emelni az alapkamatot.

Az első fecske, az isztambuli Akbank T. A. S. bank már közzétette jelentését: a bank lírában denominált hitelállományának összértéke 12 százalékkal nőtt éves alapon az idei első fél évben, míg a devizahiteleké 5 százalékkal csökkent. Ráadásul megfordult az arány: már a banki hitelportfólió 58 százaléka lírában jegyzett. Egy évvel korábban még több mint 65 százalék volt a devizahitelek aránya, bár akkor a líra bő 25 százalékkal többet ért. A bank hitelkihelyezésekből adódó kamatbevételei 35 százalékkal nőttek, ugyanennyivel emelkedtek a forrásbevonáshoz kapcsolódó kamatkiadások is. A nem teljesítő hitelek aránya 2,6 százalékkal nőtt, pedig a bank korábban csak 2,1 százalékos növekedést becsült. Az adatok abból a szempontból egy kicsit csalókák, hogy az Akbank átlagon felül tudta növelni ügyfélkörét, éves alapon 30 százalékkal értékesítettek több terméket, digitális üzletáguk ügyfeleinek száma pedig 22 százalékkal nőtt a tavalyi első fél év óta. Kérdés, hogy a többi bank mennyire tudta növelni bázisát az elmúlt egy évben.

Az első bank jelentéséből egyelőre nem az látszik, hogy a török bankszektor recsegne-ropogna a gyenge líra miatt, pedig az elemzők korábban tartottak ettől. Persze a devizagyengülés és az emelkedő kamatkörnyezet nem is a bankoknál üt be a legjobban. A török bankfelügyelet becslései azt mutatják, hogy csak az energiaszektor 51 milliárd dollárnyi adósságot törleszt, az elemzői becslések szerint a vállalati szektor összesen 24 milliárd dollárnyi adósság átütemezését igyekszik elérni. A bankfelügyelet a lakossági nem teljesítő hitelek növekvő arányát 7 százalékra becsüli az első fél évben.