A repülőtereken is tarolhat az MI a következő években
Egyre több repülőtér modernizálja működését a legújabb technológia alkalmazásával, a digitalizációban élen járó reptereken már robotokat használnak, kiterjesztett valóság segít az utasoknak tájékozódni, vizsgálják a blokklánc alkalmazásának lehetőségeit, és egyre több üzemeltető nyit a startupok felé. A digitalizáció hajtóereje a hatékonyság növelése, a reptéri élmény erősítése – hangzott el az SAP szoftvercég nemrég megtartott, nemzetközi repterekkel foglalkozó konferenciáján, Budapesten. Egészen új lehetőségek nyílnak a helyalapú ajánlatok kapcsán, hiszen a repülőtereken tavaly megforduló, csaknem négymilliárd utas 97 százaléka legalább egy mobileszközt is vitt magával. A konferencián elhangzott adat szerint a reptér-üzemeltetők több mint fele tervezi, hogy 2020-ra valamilyen helyalapú szolgáltatást is kínál majd az utazóknak mobilon keresztül. A SITA adatai szerint a múlt évben világszerte nyolcmilliárd dollárt költöttek informatikai fejlesztésekre a légikikötőkben. A beruházások tetemes része a kiberbiztonság erősítését szolgálta, és az SAP által szervezett konferencián kiderült, hogy ez nemcsak a repterek, de a légitársaságok számára is kulcsfontosságú kérdés. Egy felmérés szerint ugyanis 95 százalékuk tervez valamilyen fejlesztést a következő három évben ezen a területen.
De rendkívül vonzó technológia a légicégek számára a mesterséges intelligencia (MI) is, 52 százalékuk készül arra, hogy három éven belül beveti ezt az eszközt, míg a repterek 45 százaléka tervez hasonló lépést. Sokan már most élnek a kínálkozó lehetőségekkel, a SITA felmérése szerint a légitársaságok 14, a repülőterek 9 százaléka már most is használ csetbotokat. Az előrejelzések szerint 2020-ra ez az arány 68, illetve 42 százalékra nő majd.
Mobiladatokkal dolgozik az a Live Airport nevű rendszer, amely egyetlen irányítópulton teszi áttekinthetővé a repülőtér komplex működtetését. Az adatok bekötésével többek közt láthatóvá válik, hogy hányan igyekeznek a reptérre az egyes autómegosztó alkalmazások segítségével, hatékonyabbá tehető a parkolás, és elkerülhető a tumultus az utascsarnokokban.
Valós időben nyomon követhető az is, hogy merre áramlik a tömeg a terminálokon, hogy milyen a helyi marketingkampányok, egyedi akciók hatékonysága, de előre látható az is, hogy mi a következménye egy esetleges járatkésésnek. Ugyanezen a felületen érkezik jelzés arról is, ha a földi kiszolgálók egyik targoncájában kimerülőben van az akkumulátor, és az irányítók gyorsan utasítást adhatnak a közelben tartózkodó karbantartónak. A mesterséges intelligenciával felruházott okoseszközök a teheráruk kezelésénél is szerepet kapnak, például a konténerek gyorsabb kezelését, ellenőrzését teszik lehetővé.
