Peking előnyben részesíti saját cégeit

Infrastruktúra kell a vasút mellé, a puszta vasútpálya csak egy halott beruházás – közölte tegnap Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) tegnapi konferenciáján. A Budapest–Belgrád vasútvonal összefüggésében arról beszélt, hogy Kína már létrehozta a CECZ-et (Central European Trade and Logistics Cooperation Zone – Közép-európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködés), most Magyarországon a sor, hogy profitáljon belőle. Az elnök szerint nem élvezünk ugyan kitüntetett előnyt Kínánál, de Magyarország uniós tagsága és elhelyezkedése pozitívum, valamint hazánk a régió legsokszínűbb, üzletileg leginkább multikulturális országa, ami a külföldi üzleti partnereknél fontos szempont.

A KKI konferenciáján az Övezet és út kezdeményezés (BRI), azaz a kínai új selyemút gazdasági övezet politikai szempontjait vizsgálták. A China–CEE, azaz a kínai-közép-európai beruházási alap munkatársai, Ma Csun-csia és He Cse-kao dicsérték a kezdeményezést, szerintük Kína az ezermilliárd dolláros projekttel újra meghatározza helyét a világban, és jobban bevonódik a gazdaságfejlesztésbe. „A növekedésünknek új dinamikát kell adni, türelem és idő kell, hogy beérjen az építkezés gyümölcse” – vélte Ma. A kínai szakemberek szerint az unió és Kína kapcsolatát egyértelműen javítják a beruházások politikailag és üzletileg is.

Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kína-szakértője a BRI kevésbé pozitív oldalát világította meg, a hangsúlyt a felmerülő problémákra helyezte, amelyeket mindenképp javítani kell. Egyrészt kijelentette, hogy a sok prioritás nem prioritás. Ezzel arra célzott, hogy Kína Pakisztántól Dél-Amerikáig, Oroszországtól Laoszig mindenhol végez infrastrukturális beruházásokat. A sok helyszín és projekt közt megoszlik a fókusz és az erőforrások is. Emlékeztetett még arra, hogy a kínai kormány a kezdeményezés megfogalmazásakor ezermilliárd dolláros projektet ígért. A beruházások összértéke azonban kicsivel elmaradt ettől, ami az érintett országok egy részében csalódást váltott ki. A feladatok jobb kommunikációjára van szükség – húzta alá Salát Gergely.

A harmadik fő probléma, hogy Kína mást vár a BRI-től, mint a partnerországok. „Az egyes államok azt gondolták, hogy Kína ingyen-hitelt ad bármilyen feltétel nélkül, de ez nyilván nem állt az érdekében.” Kína ehelyett magas kamattal adott hitelt, és számos kedvezményt követelt magának: előnyt akar a kínai cégeknek a közbeszerzéseken, és munkaerőt akar biztosítani az építkezésekhez. A kínai módszer miatt több partnerállamban csökkent a projektek népszerűsége. Salát szerint ez a probléma is orvosolható lenne, de az már jóval kevésbé érné meg Kínának, tehát a döntés nem gazdasági, hanem elsősorban politikai szemléletű.

Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány szenior kutatója szerint figyelemre méltó, ahogy Kína össze akarja kötni Ázsiát Európával. „Megváltozik a térség nemzetközi rendszere, ahogy Kína politikailag, infrastrukturálisan, kereskedelmileg, pénzügyileg is összeköt mindent mindennel Peking és Brüsszel között” – mondta, majd azt hangsúlyozta, hogy már nem az Egyesült Államok, hanem Kína nyújtja a forrásokat.