Az euróövezet romló konjunktúramutatói nem változtatják meg a monetáris szigorítás forgatókönyvét – jelentette ki tegnap Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A jegybankár hangsúlyozta, hogy nem aggódnak a gazdasági növekedés és az ipar gyenge teljesítménye miatt, mivel egyedi, országspecifikus jelenségek következményéről van szó. Draghi többször kiemelte, hogy az euróövezeti lakossági fogyasztás növekedése és a beruházási aktivitás élénkülése stabil fundamentumokról tanúskodik. A jegybank továbbá biztos abban, hogy az idén még beérkező inflációs adatok alátámasztják a középtávú inflációs előrejelzést, a növekedést övező kockázatok pedig továbbra is kiegyensúlyozottak. A sajtótájékoztató alatt erősödött az euró, az államkötvényhozamok pedig emelkedtek.
A kamatdöntő ülésen a kormányzótanács a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris kondíciókon. Draghi ismét megerősítette, hogy legalább jövő nyárig és tovább is változatlan lesz, ha a beérkező adatok ismeretében szükségesnek látszik. Decemberig havi 15 milliárd eurós értékben folytatódik a kötvényvásárlási program, januártól pedig csak a lejáró papírokat fektetik be. Arról azonban megint nem beszélt az elnök, hogy mi lesz az újrabefektetések keretrendszere. A kormányzótanács januárig még háromszor találkozik, de csak egy ülés lesz kamatdöntő. A testület tehát vélhetően a december 13-i ülés után közli az újrabefektetések szabályait. Akkor hozhatják nyilvánosságra az új tőkejegyzési kulcsokat is. Az EKB elméletben a kulcsok alapján vásárolja az egyes tagállamok kötvényeit, bár a gyakorlatban többször eltért tőlük. A hatályos kulcsokat 2014-ben állapították meg, azóta a spanyol és az olasz gazdaság súlya érdemben csökkent, míg a németé nőtt. Ha a súlyponteltolódás megjelenik a kulcsokban is, akkor az EKB részarányosan még a mostaninál is kevesebb perifériás kötvényt vehet, ami nyomás alá helyezheti az eszközöket. Az újságírók az olasz helyzetről faggatták Draghit: vajon tekintettel lesz-e az EKB a sebezhető olasz gazdaságra a szigorítás során. Az elnök érezhetően vonakodott beszélni szülőhazájáról, annyit közölt, hogy ez fiskális, nem pedig monetáris probléma. Ez azonban elbizonytalanította a befektetőket, az euró ismét gyengülni kezdett, és a német kötvények hozama is lefelé vette az irányt.
Szinten maradt a török kamat
Nem változtatott a 24 százalékos alapkamaton a török jegybank sem. Üzent azonban a piacnak: fenntartja a szigorú monetáris kondíciókat, amíg a csaknem 25 százalékra gyorsuló infláció nem lassul érdemben. A líra több mint egy százalékot erősödött a dollárral szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.