Átmeneti és természetes az eurózóna lassulása
Az euróövezet gazdasági lassulása természetes és jórészt átmeneti okok következménye – hangsúlyozta tegnap Mario Draghi. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlamentben a friss makrogazdasági adatok kapcsán arról beszélt, hogy azok nem utalnak az infláció lassulására. Az árdinamikában az enyhe csökkenést felváltja a lassú, de biztos gyorsulás – fogalmazott. Draghi magabiztosan nyilatkozott, példának az autóipart említette: szerinte a legutóbbi adatok már a termelés normalizálódására utalnak. Az elnök szerint azonban a lassulás elkerülhetetlen, ahogy véget ér a gazdasági ciklus felívelő szakasza. A protekcionizmust, a feltörekvő piacok sérülékenységét és a magas pénzpiaci volatilitást kockázatnak értékelte, de megjegyezte, hogy a Brexit és az olasz költségvetés körüli bizonytalanságok csökkenni látszanak. Draghi hangsúlyozta azt is, hogy a 8,1 százalékra csökkenő munkanélküliség lassan eléri azt a szintet, amikor már lassíthatja a gazdasági növekedést. Mario Draghi az egyik legfontosabb kérdésről, a kötvényvásárlási program sorsáról nem ejtett szót. Megerősítette, hogy a jegybank december végén leállítja az új eszközök vásárlását, de a lejáró papírok visszaforgatásának struktúrájáról nem beszélt. Hangsúlyozta azonban: a mennyiségi lazító program után is szüksége lesz az euróövezetnek jelentős monetáris ösztönzésre, hogy az infláció fenntartható legyen. A jegybanknak azonban már nincs sok ideje: december 13-án lesz az év utolsó kamatdöntő ülése, a piac arra számít, hogy legkésőbb akkor Draghi közli a részleteket. Ezt a mai meghallgatáson az elnök is megerősítette: „Önök jól gondolják, hogy a decemberi ülésünk után tisztázódik a kötvényvásárlások sorsa.”
A hátralévő bő két hétben már csak havi inflációs, munkanélküliségi adatok, valamint konjunktúramutatók érkeznek az euróövezetből és Németországból, és pénteken kezdődik a Rio de Janeiró-i G20-csúcs. Az euróövezet egyik fő problémája, Olaszország csütörtökön kötvényaukciót tart: miután a múlt héten szokatlanul alacsony volt a befektetői érdeklődés, az e heti kibocsátáson kiderülhet, mennyire bízik a piac az olasz stabilitásban. Ezek az adatok és események, amelyek vélhetően hatással lehetnek még a jegybanki döntéshozók elképzeléseire, az EKB pénzügyi stabilitási jelentése és a jövő hétfői eurócsoport-találkozó ugyanis valószínűleg nem befolyásolja a jövő évi monetáris stimulus szerkezetét. Az EKB elnöke beszélt a monetáris unió reformjáról is, érdemi újdonságot azonban nem közölt. Mint fogalmazott: becsvágyó reformra van szükség, amely segít elkerülni az elmúlt tíz év válságaihoz hasonló problémák kialakulását.
