Brüsszel a hiány túllépése miatt aggódik
Megugrott a tízéves francia állampapírok hozama tegnap délelőtt, miután hétfő este Emmanuel Macron a lakosság anyagi terheit enyhítő intézkedéseket jelentett be. A hozam
6 bázisponttal 0,75 százalékos szintre emelkedett, később viszont 0,7 százalékra esett vissza. A francia elnök célja azonban nem a befektetők megnyugtatása volt, inkább a jövőre tervezett üzemanyagadó-emelés miatt kirobbant, úgynevezett sárga mellényes tüntetéseknek szeretett volna véget vetni az ígéretekkel, ám szavai nem oldották a feszültséget. Az OpinionWay közvélemény-kutatásából kiderült, a megkérdezettek 50 százalékát nem győzte meg az elnök, és 45 százalékuk vélekedett úgy, hogy a tüntetéseknek folytatódniuk kell.
Macron hétfőn azt ígérte, januártól az 1498 eurós minimálbér 100 euróval emelkedik, és ennek a költségeit az állam állja majd, nem a munkaadók. A kétezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak esetében eltörlik a járulékfizetési kötelezettséget, illetve ezentúl a túlóra is adómentes lesz. Az elnök arra biztatta a Franciaországban működő cégeket, hogy osszanak az év végén bónuszokat, ezt ugyanis mostantól adómentesen tehetik meg. A nagy cégek közül a Publicis és az Orange is jelezte, hogy hajlandó erre, amint valóban törvénybe iktatják az adó- és járulékmentességet. Olivier Dussopt költségvetési államtitkár szerint az intézkedések összesen 8-10 milliárd euróba kerülhetnek majd.
A bejelentett lépésekkel kapcsolatban szkeptikus Clemens Fuest, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke közleményében hangsúlyozta: „A szociális feszültségeket nem csökkentheti, ha emelik a minimálbért, amely már eleve olyan magas, hogy megnehezíti a gyengébb munkavállalói csoportok, a fiatalok és a kevésbé iskolázottak elhelyezkedését.” Szerinte az intézkedések azt a rossz üzenetet közvetítik, hogy agresszív fellépéssel befolyásolhatók a politikai döntések.
Az elemzők többsége attól tart, hogy a megugró állami kiadások mellett a GDP-arányos költségvetési deficit meghaladhatja a 3 százalékos uniós határértéket, miután már az eredeti, 2019-es büdzsétervezet is 2,8 százalékos hiányt vetít előre. A francia lapok szerint a jövő évi hiány elérheti a 3,5 százalékos szintet is, ez pedig feszültségekhez vezethet Párizs és az Európai Unió között, illetve hivatkozási alapot adhat többek között a magasabb deficitcél uniós elfogadtatásáért harcoló Olaszországnak is – nyilatkozta a Commerzbank stratégája, Rainer Guntermann a Reutersnak. A 3,5 százalékos költségvetési hiányt előrevetítő francia sajtó ugyanakkor nem számolt esetleges állami kiadásokat csökkentő lépésekkel és adóemelésekkel. Az Európai Bizottság mindenesetre „figyelemmel kíséri, milyen hatást gyakorolnak Macron ígéretei a francia deficitre” – mondta Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos. A francia kormánynak ráadásul az újabb tüntetések réme és az uniós figyelmeztetés mellett egy harmadik problémával is szembe kell néznie. Három ellenzéki párt, a szocialista, a kommunista és a Lázadó Franciaország bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kabinet ellen. E szándékukat ugyan már csütörtökön jelezték, de a szocialisták felfüggesztették a lépést Macron hétfő esti bejelentéséig. Tegnap aztán a beszéd ismeretében egyhangúlag úgy határozott a frakció, hogy csatlakozik az indítványt benyújtókhoz.
