Átvilágítják a Deutsche Bank ügyfeleit

Az európai bankszektor gondjai nem oldódtak meg az új évvel, az ágazat több fontos szereplőjét a hatóság vizsgálja, az olasz Banca Carige miatt pedig belpolitikai viszály alakult ki. Németországban a Deutsche Bank (DB) hónapok óta a figyelem kereszttüzében áll. A Reuters piaci forrásokra alapozva közölte: a német pénzügyi felügyelet, a BaFin 20 ezer kockázatos ügyfél dokumentumainak újravizsgálatára kötelezte a vállalatot. A hatóság elégtelennek találta a bank ügyfél-azonosítási gyakorlatát, amellyel a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását kellene megakadályoznia. A bank júniusig kapott határidőt az eljárásra, amelyet külsős félként a KPMG felügyel. Az elmúlt években a német bankot többször kritizálták az „ismerd meg az ügyfeled” (Know Your Costumer) gyakorlata miatt, de egyelőre nem gyanúsították meg konkrét pénzmosással.

Közben a frankfurti ügyészség is vizsgálódik a bank Virgin-szigeteki vagyonkezelési üzletágánál, miután a Bloomberg tavaly novemberi híre szerint a Panama-iratokban 900 DB-ügyfél adataira bukkantak. A dokumentumok alapján valószínű, hogy a német pénzintézet különböző adóparadicsomokban off­shore cégek létrehozásában vállalt részt, ezzel pedig az érintett 900 ügyfél adóelkerülésében segédkezett. Az ügyészség már tavaly év végén is razziázott a DB irodáiban a Panama-botrány kapcsán. Christian Sewing vezérigazgató ugyan nem kommentálta az értesüléseket, de a Bloomberg forrásai szerint a vállalat céltartalék képzését tervezi az esetleges bírságok kifizetésére.

A legnagyobb dán bank, a Danske Bank pénzmosási ügye is tovább dagad. A hitelintézet négy volt vezető tisztségviselőjét is beperelte egy amerikai részvényes, amiért megtévesztették az ügyfeleket, és manipulálták az árfolyamot azzal, hogy először nem akadályozták meg, majd eltitkolták a bank észt leányánál történő pénzmosást. A felperes egy manhattani nyugdíjalap, amely kártérítést követel a bank 2014 januárja és 2018 októbere közti illegális tevékenységéért. A kereset szerint a banknak nemcsak azért kellene felelnie, mert elfedte a pénzmosási botrányt, de azért is, mert hazudott az ügyfeleknek a lehetséges profitabilitásról és a kötelezettségszegések elleni fellépésről. A Danske Bank tavaly szep­temberben ismerte el, hogy 2007 és 2015 között 200 milliárd eurónyi gyanús kifizetést tárt fel egy vizsgálat, azóta a brit, az amerikai, a dán és az észt hatóság is vizsgálódik.

Olaszországban a Banca Carige államosítása kapcsán feszülnek egymásnak a felek. Korábban a kor­mányzat egy 1,3 milliárd eurós cso­magot állított össze a bank meg­segítésére, miután a piacról finanszírozott tőkeemelés kudarcot vallott. Luigi Di Maio és Matteo Salvini miniszterelnök-helyettesek többször hangsúlyozták: ha a bankot állami pénzből mentik meg, akkor államosítják is. Giovanni Tria gazdasági miniszter azonban már korábban a piaci megoldást erőltette. Pietro Modiano, az Európai Központi Bank (EKB) által a Carige vezetésével átmenetileg megbízott szakember azonban közölte: nincs terítéken az államosítás, az csak egy lehetőség, de nem kötelező. Az EKB fúziót javasol a Carige valamely erősebb versenytársával, hogy megoldja a bank likviditásgondjait. Fabio Innocenzi, a bank egy másik EKB-biztosa úgy nyilatkozott: még nem léptek kapcsolatba a bank hitelezőivel, a konszolidáció felé az első lépés az, hogy 10 százalék alá szorítsák a nem teljesítő hitelek arányát. Ez a szabályoknak megfelelően február 26-ig meg is történhet. A Banca Carige nem egyedi eset Olaszországban: a bankszektor az évtizedes nem megfelelő menedzsment és a gyenge gazdaság következményeitől szenved.