Hosszú kényszerszünet a közszférában

Az amerikai GDP tavalyi utolsó és idei első negyedéves növekedését is 0,1-0,2 százalékponttal csökkenti az elemzők szerint, ha három hétig eltart a kormányzat részleges leállása. Közeledik ez a határidő, hiszen december 22-én mintegy 800 ezer szövetségi alkalmazottat kényszerített fizetetlen szabadságra vagy fizetés nélküli munkára az, hogy a kongresszusban nem sikerült megegyezni az őket foglalkoztató intézmények költségvetéséről. A megállapodásnak pedig egyelőre semmi jele. Donald Trump elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a kongresszus finanszírozza a mexikói határra építendő falat, amelyre egyre nagyobb összeget kér: az eredeti 5 milliárd dollár a múlt héten 5,6, tegnap pedig már 5,7 milliárdra emelkedett. A képviselőház irányítását múlt héten átvevő demokraták viszont egyetlen centet sem szánnak erre a célra. Az egyeztetések egész hétvégén folytatódtak, de semmiféle előretörés nem történt.

Egyes elemzők szerint a leállás miatti kiesés meghaladhatja a falra eredetileg kért 5 milliárd dollárt, ha a 2013-as esetet vesszük alapul, amikor 16 napig nem működtek egyes szövetségi minisztériumok és intézmények. A Fehér Ház menedzsment- és költségvetési irodájának (OMB) elemzése szerint a leállás akkor 0,2–0,6 százalékkal fogta vissza a GDP növekedését, és 2–6 milliárd dolláros kiesést okozott. Mások sokkal magasabbra becsülik ezt az összeget, a Standard & Poor’s szerint például elérhette a 24 milliárd dollárt is, ha beleszámítjuk az olyan nehezen számszerűsíthető veszteségeket, mint a csökkenő fogyasztói és befektetői bizalom. Emiatt akkor heti 6,5 milliárd dollár volt a veszteség.

A költségek egy része abból fakad, hogy a szövetségi alkalmazottak a leállás után megkapják elmaradt járandóságukat, vagyis a költségvetés egyetlen centet sem takarít meg. „Azért fizetjük az embereket, hogy ne csináljanak semmit. Mintha a szövetségi kormányzat kihajítaná az ablakon a pénzt” – magyarázta a Time magazinnak Gordon Gray, az American Action Forum jobbközép tanácsadó csoport pénzügypolitikával foglalkozó igazgatója. Emellett számolni kell a bevételkieséssel – például a bezárt nemzeti parkoknál, a különböző engedélyekért fizetett illetékeknél –, a hivatalok bezárásának a költségével, valamint a gazdaságban keletkező zavarokkal, és Gray szerint ott tartunk, hogy a mostani leállás okozta károk máris elérhetik a 4-5 milliárd dollárt.

Az okozott zavarok pedig már az amerikai életforma minden részét érinthetik, a csomagszállítás késlekedésétől kezdve a légi közlekedésen át az adó-visszatérítésig, a leállás ugyanis érinti az adóhatóságot (IRS) is, ahol a mintegy 80 ezer alkalmazott 56,5 százalékát küldték haza. A 2013-as leállás alatt 2,2 milliárd dollárnyi adót térítettek vissza késedelmesen magánszemélyeknek és 1,5 milliárdot vállalkozásoknak – emlékeztetett a MarketWatch, márpedig az amerikaiak jelentős részének létfontosságú ez a pénz, hiszen ebből fizetik ki a hitelkártya-tartozásukat, a diákhitelüket vagy az egészségügyi kiadásaikat. Emellett az IRS állítja ki a jövedelemigazolásokat is például az ingatlanvásárláshoz, amelyek hiányában üzletek dőlhetnek dugába. Napi legalább 200 millió dollárt veszítenek a szövetségi hivatalokkal szerződésben álló vállalatok, amelyek a gazdaság széles körét ölelik fel a légi irányítástól és repülési kommunikációtól kezdve a maláriaellenes és HIV-gyógyszereket gyártókon át a büféüzemeltetőkig.

A negyedéves GDP-t

0,2

százalékponttal

csökkentheti a leállás