Politikai döntések mozgatják a piacokat
Két amerikai hír is megmozgatta tegnap a piacokat. Az egyik az a törvényjavaslat, amelyet a törvényhozók kétpárti csoportja nyújtott be helyi idő szerint szerda este. Ez megtiltja amerikai alkatrészek eladását olyan kínai telekommunikációs vállalatoknak, amelyek megsértenek washingtoni szankciókat és exportellenőrzési törvényeket. Az egyik legfőbb károsult a Huawei és a ZTE lesz, előbbi ellen ráadásul a The Wall Street Journal értesülése szerint szövetségi ügyészek is vizsgálatot folytatnak. A gyanú szerint ugyanis a Huawei üzleti titkokat tulajdonított el amerikai partnereitől. A lap úgy tudja, hogy az egyik károsult a T-Mobile US Tappynek nevezett, okostelefonok tesztelésére használt technológiája. A nyomozás alapja egy 2014-ben kezdődött polgári per, amelyet a T-Mobile indított a Huawei ellen, és amelyben a seattle-i bíróság 2017-ben 4,8 millió dolláros kártérítés fizetésére kötelezte a kínai céget. A vizsgálatról szóló információt az amerikai igazságügyi minisztérium nem kommentálta, a Huawei pedig közleményben emlékeztetett, hogy a vitát rendezték a T-Mobile-lal.
A kétpárti törvényjavaslatra viszont reagált a pekingi külügyminisztérium szóvivője. A Reuters jelentése szerint hisztériakeltésnek minősítette az indítványt, amely tovább élezi majd a két ország közötti kereskedelmi feszültségeket. Az ázsiai tőzsdék nagyrészt emelkedtek csütörtökön, de a lendületet némileg megtörték a Huaweijel kapcsolatos fejlemények, és rontották a nyitási hangulatot Európában is.
Az alumínium világpiaci árát is egy washingtoni döntés mozgatta meg, a szenátus megnyitotta ugyanis az utat ahhoz, hogy feloldják az Oleg Gyeripaszka, Kreml-közeli orosz oligarchához kapcsolódó vállalatokkal, többek között a Ruszallal szembeni amerikai szankciókat. A pénzügyminisztérium még decemberben döntött a tavaly áprilisban hozott büntetőintézkedések enyhítéséről, ezt próbálták megakadályozni a demokraták – egyelőre sikertelenül. A tervezetről azonban még a képviselőház is szavaz, ahol a Moszkvával szembeni szigorúbb fellépést sürgető demokraták vannak többségben, így a végkimenetel hosszú távon meglehetősen bizonytalan. Ennek ellenére a londoni fémtőzsdén tegnap délelőttre 1 százalékkal, tonnánként 1841 dollárra csökkent az alumínium ára, mert a befektetők a kínálat emelkedésére számítanak abban az esetben, ha visszatér a piacra a Ruszal, amely Kína mellett a világ legnagyobb gyártója. (További információk a témában a 7. oldalon.) Nicholas Snowdon, a Deutsche Bank elemzője szerint tévednek. „A piacon hiány volt, ezért a kereskedők csökkentették a készleteiket. Vagyis nem beszélhetünk olyan pótlólagos többletről, amelyet ne vettünk volna számításba” – mondta a Reutersnek.
A szankciók enyhítése mellett hónapok óta lobbiztak az érintett amerikai vállalatok, valamint az európai kormányok. A büntetőintézkedéseket egyébként csak a cégekkel szemben enyhítik, személyesen Oleg Gyeripaszkával szemben nem, zár alatt maradnak az orosz oligarcha Egyesült Államokban lévő vagyontárgyai is.
Bizonyítékokat kér a német iparkamara
Egyetlen szolgáltatót sem szabad kizárni Németország ötödik generációs mobilhálózatának kiépítéséből bizonyíték nélkül – figyelmeztetett a német iparszövetség a Huawei-jel kapcsolatban. A Handelsblatt című gazdasági napilap számolt be arról, hogy a német kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az eddiginél szigorúbb feltételeket fontolgat, és egyéb módon is igyekszik kizárni az üzletből a kínai vállalatot.
