A dízelbotrány kitörése óta eddig mintegy 28 milliárd eurót költött a Volkswagen autógyártó az ügy kezelésére – egyebek mellett erről is beszélt a Handelsblatt nevű német gazdasági szaklapnak adott interjújában a konszern jogi igazgatója. A tisztséget 2017-től betöltő Hiltrud Werner kiemelte, hogy az ügyvédi költségek önmagukban átlépték a százmillió eurót, egyúttal kilátásba helyezte, hogy további masszív díjak kifizetésére számít ezen a téren. „A 2019-es év mind közül a legnehezebbnek ígérkezik, a jogászainknak és az általunk megbízott irodáknak bőven adunk munkát” – mondta.
Mint ismert, a német konszernnél 2015 szeptemberében robbant a bomba, miután az Egyesült Államok illetékes hatóságai nyilvánosságra hozták azt a vizsgálatot, amely megállapította, hogy a csoport világszerte nagyjából 11 millió dízeljárművet (VW, Audi, Skoda, Seat) értékesített úgy, hogy azokba illegális szoftvert épített be. Az alapvetően 2007 és 2015 között készült 1.6 és 2.0 TDI motorokat úgy programozták, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálatokkor leszorítsák a károsanyag-kibocsátást, alacsonyabb adatokat jelezve, mint amit hétköznapi használatban produkáltak. A csalást a cég elismerte, a javításokat önköltségen vállalta. A kocsik visszahívása 2016 januárjában kezdődött meg.
A német ügyészség a VW nyolcvan munkatársát vádolta meg, több mint 400 ezer autótulajdonos pedig – mások mellett a Német Autóklub, az ADAC közreműködésével – pertársaságba szerveződött, hogy együttesen nyújtsanak be keresetet a gyáróriás ellen. Ilyen kezdeményezés Magyarországon is indult, a több száz főt tömörítő szerveződés átlagosan kétmillió forintos kártérítést szeretne kiharcolni. Az igényt itthon és a nemzetközi porondon is arra alapozzák, hogy a botrány aláásta a használt dízelautók piacának árait, ezért konkrét anyagi kárként csapódik le az egyes vásárlóknál. A megbuherált környezetszennyezési indexek következtében ráadásul több német város is bevezette az érintett járművek használatának tilalmát.
Erre reagálva Hiltrud Werner határozottan kijelentette, hogy a Volkswagen nem ismer el semmiféle jogalapot a kártérítésre vonatkozóan. Szerinte az ügyfelek által alapított pertársaságok okafogyottak, mivel a járműtulajdonosokat sem veszteség, sem pedig kár nem érte. „A megvásárolt autók biztonságosak és üzemképesek, az értékük 2015 után is stabil maradt. Ugyanakkor szeretném kifejezni sajnálatunkat azokért a kellemetlenségekért, amelyek a fogyasztókat érték” – szögezte le.
A részvényeseknek azt üzente, hogy nincs miért aggódniuk, a Volkswagen megvédi az érdekeiket. A dízelmotorokkal való trükközésben egyébként nem csak a VW-csoport sáros. Időközben több autógyártóról is kiderült, hogy évek óta csal az autók tesztelésekor.
Már a benzines és az elektromos jármű a favorit
Csökkent a dízelmotoros autók részaránya, nőtt a benzines és az elektromos autóké az Európai Unióban a 2018 negyedik negyedévi és a teljes éves forgalomba helyezésekben – derül ki az európai járműipar szakmai képviseleti szervezete, az ACEA jelentéséből. | MTI
A dízelbotrány 2015-ös kezdete óta szigorodtak ugyan a gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó uniós jogszabályok, ám előfordulhat, hogy a frissen bevezetett vizsgálati rendszerek kijátszására is új megoldásokat találnak a gyártók – figyelmeztetett az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke tegnap. | MTI
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.