Az Egyesült Államok és az Európai Unió nem mutat hajlandóságot arra, hogy részt vegyen a háború dúlta Szíria újjáépítésében, mert semmiféleképpen nem akarják támogatni Bassár el-Aszad elnök rezsimjét. Pedig nem csekély üzletről van szó: az ENSZ becslése szerint 250 milliárd dollárt emészthet fel az újjáépítés, de Damaszkusz ennél sokkal nagyobb összeggel, 400 milliárd dollárral számol. A tortán Aszad fő támogatói, Oroszország, Irán és elsősorban Kína osztoznak majd.
Peking számára Szíria kiváló lehetőség, a gazdasági előnyök kihasználása mellett módot ad arra is, hogy növelje befolyását a Közel-Keleten. A kínaiak évek óta készülnek: a háború idején végig működtették damaszkuszi nagykövetségüket, katonai segítséget nyújtottak Aszadnak, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként megvétóztak szinte minden Szíria elleni határozatot és szankciót. Már 2017-ben ígéretet tettek, hogy 2 milliárd dolláros költséggel létrehoznak egy ipari parkot Szíriában, amely 150 vállalatnak biztosíthat helyet. Nagy valószínűséggel az országban fog kikötni annak a 23 milliárd dolláros hitel- és segélycsomagnak a jelentős része is, amelyet Peking tavaly júliusban ajánlott fel a térségnek a kínai–arab együttműködési fórumon.
Szíria és a szomszédos Libanon fontos szerepet kaphat az új selyemút néven is ismert Egy övezet, egy út (új selyemút) kezdeményezésben is, mert alternatív kijáratot biztosít az Európába irányuló kínai áruszállításban a Földközi-tengerhez a Szuezi-csatorna helyett, így kulcsfontosságú csomópontjai lehetnek a Kínát, valamint Közép- és Nyugat-Ázsiát összekötő gazdasági folyosónak. A szíriai határtól alig 30 kilométerre lévő libanoni Tripoli december óta a világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozási vállalata, a kínai állam tulajdonában lévő COSCO térségbeli központja. Tripoli a tervek szerint különleges gazdasági övezeti státuszt kap az új selyemúton belül, és a kínaiak tervei között szerepel a kikötő és a nyugat-szíriai Homsz összekötése is közvetlen vasútvonallal. A másik kiszemelt a legnagyobb szíriai kikötő, Latakia, amelynek Peking tavaly októberben 800 elektromos generátort adományozott.
Több mint kétszáz, nagyrészt nagy állami vállalat vett részt kínai részről a tavaly szeptemberben megrendezett damaszkuszi kereskedelmi vásáron, ahol jó néhány nagy üzletet kötöttek, a többi között acél- és autógyárak, erőművek, valamint kórházak építéséről van szó. A Huawei még előbb lépett, már 2015-ben szerződésben vállalta, hogy 2020-ra helyreállítja a szíriai telekommunikációs hálózatot, az állami tulajdonban lévő CNPC olaj- és gázipari óriás pedig jelentős részvénytulajdont szerzett a két legnagyobb szíriai olajipari vállalatban.
A szíriai újjáépítés teljes költségeit Kína a gazdaság lassulása miatt egyedül nem képes állni. Bár a legfrissebb ipari termelési adatok és az amerikai–kínai kereskedelmi háború lezárására utaló biztató jelek optimizmusra serkentik a befektetőket, az elemzők többsége arra számít, hogy a növekedése lassulni fog, ha Peking komolyan gondolja az adósságspirál megfékezését. A Bloomberg szerint Kína eddig csak azért teljesítette a kitűzött növekedési célokat, mert folyamatosan növekvő hitelekkel finanszíroztak veszteséges termelést. Ha viszont Kína valóban megkezdi a hitelállomány leépítését, a GDP növekedése közép- és hosszú távon nagyobb mértékben visszaeshet a legpesszimistább jóslatoknál is.
