Magyarország sokat profitálhat az új selyemútból
Magyarország készen áll arra, hogy a Kína és a közép- és kelet-
európai országok közötti együttműködésen keresztül előmozdítsa az európai–kínai kapcsolatok egészének fejlődését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott találkozóján. A kormányfő részt vett az Egy övezet, egy út fórumon, és az ország határozott támogatásáról biztosította a kezdeményezést.
A demokráciaexportra alapozott külpolitika nem működik; a demográfia erejét nem szabad lebecsülni, mert a kilátástalanság migrációhoz vezet; a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd; Közép-Európa pedig akkor szabad és virágzó, ha Kelet és Nyugat együttműködik egymással – ezt a négy tanulságot fogalmazta meg Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Pekingben az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) zárt körben zajló vezetői fórumán.
A kontinensek fizikai összekapcsolása hatalmas mennyiségű pénzt, nagy erőfeszítést, ragyogó mérnöki munkát, merész képzeletet és határozott politikai akaratot igényel. Az Egy övezet, egy út rendelkezik mindezzel – mutatott rá. A magyar–kínai kapcsolatok további fejlesztését szolgáló, ötpontos tervben állapodott meg szombaton Pekingben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji.
A felek célul tűzték egy közös magyar–kínai egyetem megalapítását, amely kínai részről a Kínai Társadalomtudományi Akadémiára, magyar részről pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre alapul majd.
A logisztikai együttműködés fejlesztéséről is tárgyalt a két külügyminiszter, ennek része, hogy elkezdik előkészíteni a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasútprojektet, amelyet a magyar és a román kormány együttműködésére alapozva kínai pénzügyi és technikai segítségnyújtással terveznek megvalósítani. A Budapest Airport (BA) két nagy kínai cargorepülőtérrel is szorosabbra fűzi az együttműködését, hogy Magyarországot a Kínába irányuló magyar export, illetve a kínai áruk első számú kelet-közép-európai légi kapujává, egyfajta komplex logisztikai bázissá és elosztóközponttá fejlessze a régióban. A BA májusban a Csengcsou Nemzetközi Repülőtérrel is együttműködési megállapodást köt, amikor kínai delegáció látogat Budapestre.
A terv harmadik pontja az építészeti együttműködésre vonatkozik annak érdekében – ismertette Szijjártó Péter –, hogy magyar építészirodák és -mérnökök lehetőséghez jussanak a kínai nemzeti urbanizációs terv végrehajtásában. A vízügy területéről is szó volt, amellyel kapcsolatban célul tűzték, hogy magyar és kínai vállalatok közösen hajtsanak végre vízgazdálkodási fejlesztési projekteket Ázsiában és Afrikában – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. A fejlesztési terv ötödik pontja a turizmus további fejlesztése: a turisztikai rekordadatokat követően újabb légi járatok elindításával tovább növelnék a turisztikai forgalmat a két ország között – mondta.
Emellett számos további megállapodás is létrejött, például a Huawei Technologies stratégiai megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel, és kihirdette új, közel 1200 leendő IT-szakembert támogató ösztöndíjprogramjait. A Richter Gedeon olyan gyógyszeripari megállapodásokat kötött, amelyek Szijjártó szerint tovább növelhetik a jelentősen bővülő magyar gyógyszeripari exportot.
A Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a magyar–szerb–kínai összefogással megújuló Budapest–Belgrád vasútvonal lesz a leggyorsabb szállítási útvonal Délkelet-Európa és a kontinens belseje között. Magyarország tud profitálni földrajzi elhelyezkedéséből, hiszen a kínai selyemút tengeri ága a görögországi kikötőknél végződik. A verseny pedig azért folyik majd, hogy ki tudja a leggyorsabban eljuttatni az árut a kontinens belseje felé – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
Tavaly abszolút rekordot, 8,7 milliárd dollárt ért el a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi forgalom, és idén az élelmiszeripari export további növekedése várható – mondta Szijjártó Péter.
