Kína kényszerhelyzetbe került, hiába a vámháború, kénytelen visszatérni az amerikai olajhoz és gázhoz - Trumpnak hízik a mája
A Hormuzi-szoros lezárása miatt Kína is kénytelen tovább diverzifikálni az energiaellátási láncát, ezért ismét vásárol amerikai olajat és cseppfolyósított földgázt (LNG). A Kpler árupiaci szolgáltató jelentése szerint több nagy kínai tanker tart a legnagyobb amerikai olajterminálhoz, a texasi Corpus Christi kikötőjébe, ahol áprilisban napi közel 600 ezer hordónyi, a világ második legnagyobb gazdaságába tartó nyersolajat rakodnak majd be.
Márciusban közel 300 000 tonna LNG-t is feltöltöttek Kínába tartó hajókra, bár az iráni háború okozta hiány miatt ezeket a szállítmányokat még menet közben átirányíthatják Japánba vagy Dél-Koreába.
A Hormuzi-szoros zárlata ugyanis elsősorban Ázsiát hozta nehéz helyzetbe, bár az energiasokkot az egész világ megérzi. Katar, a világ második legnagyobb LNG-exportőre már a háború legelején kénytelen volt leállítani a termelést.
Az LNG-szállítmányok máshol köthetnek ki Kína helyett
Katar kiesése elsősorban Délkelet-Ázsiában okoz jelentős fennakadásokat az LNG-ellátásban, mivel ez az ország biztosítja
- a pakisztáni import 99,
- a bangladesi 72
- és az indiai 53 százalékát.
A legnagyobb exportőr
Egyesült Államok sem tudja betölteni a világpiacon keletkezett húsz százalékos űrt,
mert az ágazat vállalatai már korábban is gyakorlatilag teljes kapacitáson működtek, így nem tudják növelni a termelést – csak átirányítani a szállítmányokat annak, aki többet fizet értük.
Így kerülhetnek menet közben az eredetileg Kínába útnak indított LNG-tankerek is más ázsiai vevőkhöz. Ha azonban végül valóban Kínában rakják ki őket, akkor ezek lesznek az első amerikai LNG-szállítmányok Donald Trump elnök második hivatalba lépése óta.
Hasonló a helyzet az olajjal is, azt Peking 2025 februárja óta nem vásárolt az Egyesült Államoktól, emlékeztetett a Kpler jelentéséről beszámolva a Nikkei Asia.
Az energia téma lesz a csúcstalálkozón is
Kína a világ legnagyobb olajimportőre, a hazai fogyasztás 70 százalékát biztosítja behozatalból. A Reuters januári tudósítása szerint az ország tavaly 557,73 millió tonna, vagyis napi 11,55 millió hordó olajat importált – ez 4,4 százalékkal több a 2024-esnél.
Az iráni háború kitörése előtt alaposan bespájzolt az olcsó orosz olajból, így viszonylag könnyebben vészeli át az energiasokkot, mint a világ és főleg Ázsia legtöbb országa, de kénytelen volt a tartalékokhoz nyúlni, és a a hazai ellátás fennakadásmentes garantálására a biztonság kedvééért megtiltotta az üzemanyagexportot is.
Az amerikai olaj és LNG vásárlását Trump vámpolitikájára válaszul állította le.
Trump több amerikai energiahordozó, agrártermék és repülőgép beszerzését várja el Pekingtől,
és a kereskedelmi kérdések fontos szerepet kapnak majd a két elnök májusra halasztott csúcstalálkozóján is.
Peking megvesz mindent, amit csak lehet
Mivel a Közel-Keletről, elsősorban Iránból származik a kínai olajimport mintegy fele, a súlyosbodó ellátási gondok miatt Pekingnek most könnyebb lesz engedni, és az energiahordozók vásárlásáért cserében elérheti az amerikai vámok csökkentését.
Kína egyébként kap olajat a Hormuzi-szorost elkerülő szaúdi vezetékből is, a Caixin Global jelentése szerint a Kai Jing szuper tanker április elején fut be 2,2 millió hordónyi rakományával a fucsieni kikötőbe.
Az energiaellátás diverzifikálása érdekében
Kína bővíti az együttműködést a közép-ázsiai országokkal és Oroszországgal is;
utóbbi a legnagyobb olaj- és gázbeszállítója.
Fontos szerepet tölt be Türkmenisztán is, amely vezetékes gázt szállít Kínába és az ország 4. legfontosabb ellátója.
