Az opiáttartalmú Oxycontint gyártó amerikai Purdue Pharma nemrég peren kívüli egyezséget kötött Oklahoma állammal, amely azért nyújtott be keresetet a dúsgazdag Sackler család érdekeltségi körébe tartozó gyógyszergyártó ellen, mert fájdalomcsillapítója krónikus függőséget okoz a használójának. A megegyezés értelmében 270 millió dollárt fizet a Purdue az Oxycontinnel kapcsolatos károk rendezésére. Mike Hunter oklahomai államügyész 2017-ben azzal vádolta meg a Purdue-t, hogy agresszív, a mellékhatásokat bagatellizáló, a fogyasztókat megtévesztő marketingkampányával aktív szerepet játszott az opiáttartalmú fájdalomcsillapítók használatának járványszerű elterjesztésében az egész Egyesült Államokban. A Purdue és az azonos hatóanyagú fájdalomcsillapítókat gyártó amerikai cégek felelősségének kimondására és a megítélendő kártérítések ügyében kétezer per van folyamatban, s ha belőlük akár csak néhány eset is hasonló véget érne, az a Purdue Pharma azonnali csődjét okozná. A család egyébként mintegy 40 milliárd dollárt kasszírozott az Oxycontin-eladásokból a gyógyszer 1995-ös megjelenése óta. Az éves átlagban 3 milliárd dolláros bevételű Purdue Pharma márciusban – még a megegyezés előtt – megpróbálkozott a csődvédelemmel, de nem felelt meg a követelményeknek.
De így is elképzelhető, hogy a károsultak nem jutnak pénzükhöz. Főként úgy, ha a gyógyszergyártó igyekszik eltüntetni a vállalati vagyont, ahogy azt Letitia James New York-i államügyész feltételezi. A cég mögött álló és az azt irányító Sackler család számláira ugyanis olyan vállalati átutalások érkeztek, amelyek fedezetelvonásként is értékelhetők, különösen egy olyan cég esetében, amely tisztában van közelgő fizetési kötelezettségeivel, és amúgy is csőd fenyegeti. James szerint elfogadhatatlan, hogy amíg a Sackler család dollármilliókkal gazdagszik, addig a közreműködésével függővé tett betegek ellátása New York állam nyakába szakad. Sacklerék visszautasítják a vádakat, szerintük ez egy félrevezető kísérlet a felelősség áthárítására. Az alperesek padjára a Purdue mellé ültették a gyártók közül a Johnson & Johnsont, az Endo Internationalt, a Teva Pharmaceuticalt, a terjesztők közül a McKessont, a Cardinal Healtht és az AmerisourceBergent – írja a Reuters.
Washingtonban is forró téma, hogyan lehetne megfékezni az opioidjárványt, amelyet a heroin, a fentanil, az Oxycontin és társaik okoznak. Az ügyben Kirsten Gillibrand demokrata és Cory Gardner republikánus szenátor közös törvényjavaslattal állt elő, melynek értelmében a krónikus fájdalmak oldását szolgáló gyógyszerekből legfeljebb egyhetes adagot szabadna felírni a jelenlegi egyhavi maximum helyett. Egy foghúzással járó kínzó fájdalom sem tart pár napnál tovább – érvelt Gillibrand, aki a felháborodott hozzászólások után úgy pontosított, hogy a korlátozás csak az új pácienseket érintené, mélyebben nem akar beleszólni az orvos és betege közötti bizalmi viszonyba.
A munkaerőpiacon legkeresettebb 25–54 éves korosztály egyben a legveszélyeztetettebb is a függés kialakulása szempontjából, a férfiak körében kétszer gyakoribb a megbetegedés, mint a nőknél – ezt mutatta ki a clevelandi Fed vizsgálata. A 2001 és 2015 közötti időszak elemzéséből megállapították, hogy az említett korosztályban a munkaerőpiacról végleg távozó férfiak 44, a nőknek pedig 17 százaléka hozható valamilyen összefüggésbe felírt opiátos szerekkel. A hivatalos adatok szerint 47,6 ezer halálos túladagolást regisztráltak 2017-ben, s a korosztályban ez a vezető halálok. A probléma munkaerőpiaci hatásai súlyosak, életerős amerikaiak milliói kerülnek kényszerpályára emiatt. A munkanélküliek 6,2 milliós táborából több milliót fertőzött meg valamilyen szinten a járvány, amelynek sürgős visszaszorításában mindenki egyetért, az eszközökről viszont eltérnek a vélemények.
