Nem érdekli az indiai piacot Trump

Egyelőre figyelmen kívül hagy-

ja az indiai piac Donald Trump fenyegetését és a vártnál gyengébb GDP-adatokat is. A részvénypiacok raliznak: tegnap a két vezető index, a Nifty 50 és a Sensex is 1 százalék fölött emelkedett, az árfolyamok az országos választás óta nőnek. A rúpia dollárral szembeni keresztárfolyama gyakorlatilag változatlan az év eleje óta. Az államkötvényhozamokra a választások óta nagy a kereslet: a két- és a tízéves eszköz hozama is másfél éves mélypontra ért.

Pedig a hétvége két fejleménye alapján nem lenne ok örömre. Egyrészt az Egyesült Államok elnöke vasárnap közölte: kivonja Indiát a legnagyobb és legrégebb óta működő amerikai kereskedelmi programból, a vámkedvezményeket biztosító általános preferencia-rendszerből (GSP). Pénteken pedig a statisztikai hivatal közölte: az első negyedéves GDP-növekedés csak 5,8 százalékos lett, messze elmaradva a piaci becslés és a kormányzat által megálmodott 6,5 százalékos ütemtől.

Az indiai piac azonban sokkal kevésbé van kitéve a kereskedelmi háborús fejleményeknek, mint a többi fejlődő és feltörekvő gazdaság. India tavaly 53 milliárd dollár értékben adott el árut az Egyesült Államokba, míg az USA 33 milliárd dollár értékben szállított termékeket az országba. Az indiai nominális GDP az első negyedévben 2,6 ezermilliárd dolláros volt: az Amerikába irányuló export a nemzeti össztermék alig 1,9 százaléka, az import még kevesebb. Elemzők szerint ilyen alacsony GDP-arányos számoknál Indiának nem kell különösebben aggódnia. Az Amundi emlékeztetett: a feltörekvő országok között India az egyik legkevésbé exportorientált, nincs szorosan bekötve a beszállítói láncokba. Az Erste elemzői szerint sem lesz nagyobb hatással gazdaságára a kereskedelmi szigorítás.

Narendra Modi nagyarányú választási győzelmétől politikai stabilitást várnak, és az eddigi reformok folytatását. A gazdasági reformintézkedések pozitív hatása ugyan vitás, de a piac – főleg a politikai stabilitás és a stimulus miatt – szereti az indiai kormányfőt. Modi ciklusa alatt történelmi rekordra ért a külföldi működőtőke-beáramlás, a GDP-növekedés pedig – leszámítva az idei első negyedévet – 6 százalék fölött állandósult. Több elemző, köztük Christopher Wood, a Jefferies vezető részvényelemzője is úgy nyilatkozott: India a legvonzóbb a fejlődő piacok közül, ugyan az eszközök értékeltsége magas, de a hazai bankrendszer papírjai biztonságos, profitábilis befektetésnek tűnnek. Modi nagy hangsúlyt fektetett a bankrendszer fejlesztésére: a legforgalmasabb bankjegyek kivonásával igyekezett fehéríteni a gazdaságot, és a lakosság jelentős részét beterelte a legális bankrendszerbe.

A hitelkihelyezések éves növekedési üteme két év alatt 4 százalékról 14 százalékra ért. Igaz ugyanakkor, hogy ebben az alapkamat csökkentése is szerepet játszott: 8 százalékról 6 százalékra eresztették a mutatót. Tavaly ugyan szigorítással próbálkoztak, tekintettel az erős növekedési adatokra, de a negatív hatás azonnal érződött, ezért visszaeresztették a rátát 6 százalékra.

Az alapkamat változékonyságából is látszik, hogy az indiai gazdaság távolról sem olyan stabil, mint szeretnék. A piaci árazások alapján 85 százalékos a valószínűsége, hogy a jegybank a következő, csütörtöki ülésén 25 bázispontot vág a kamaton – főleg a munkahelyteremtő beruházások felpörgetése miatt. A korábbi kamatvágásokat megszenvedte a rúpia: tavaly mintegy 10 százalékot gyengült a dollár ellenében. A jegybank azonban felhagyott az árfolyam védelmével: megelégszik a gyenge devizával, cserébe csökkentheti az alapkamatot és stimulálhatja a gazdaságot.