A brit gazdaság növekedése stagnál, és 25 százalék az esélye, hogy a Brexit körüli bizonytalanságok miatt az ország máris technikai recesszióba süllyedt – figyelmeztetett hétfőn a National Institute of Economic and Social Research (NIESR). A tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont előzetes becslése szerint a zsugorodott a második negyedévben, és ha ez történik a harmadikban is, akkor az Egyesült Királyság a globális pénzügyi válság óta először kerül újra recesszióba. Ugyanezt jelezte a múlt héten a költségvetési előrejelzésért felelős hivatal is. A NIESR egy nappal az előtt hozta nyilvánosságra új jelentését, hogy kiderült, ki lesz a konzervatív párt és így a kormány vezetője. Az abszolút esélyes Boris Johnson már korábban közölte: felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli kilépésre az Európai Unióból, hogy ezzel kényszerítse Brüsszelt a Theresa May miniszterelnökkel kötött, a brit alsóházban háromszor elbukott megállapodás módosítására. A legújabb határidő október 31., ekkor kell távoznia az Egyesült Királyságnak az unióból, és a NIESR szerint még rendezett kilépés esetén is csak 1 százalékos GDP-növekedés várható az idén, illetve jövőre, az 4,1 százalékosra gyorsul 2019-ben, a font árfolyama pedig 10 százalékkal gyengül. (A font lehetséges mozgásáról bővebben a 11. oldalon olvashatnak.) A kutatóintézet 30 százalékos esélyt ad arra, hogy a világ ötödik legnagyobb gazdasága bármilyen Brexit-forgatókönyv esetén is vissza fog esni 2020-ban. Megállapodás nélküli Brexitnél azonban „élesen csökkenő tendencia” várható a gazdaságban, a GDP hosszú távon mintegy 5 százalékkal zsugorodhat – figyelmeztetett sajtótájékoztatóján Jagjit Chadha, a kutatóintézet igazgatója, aki szerint a jegybank rövid távon az alapkamat csökkentésével támogathatja a növekedést.
Az új, hetvenhetedik brit kormányfő elméletileg holnap lép hivatalba, miután Theresa May az alsóház ülésén átruházza rá a hatalmat, majd javaslatot tesz II. Erzsébet királynőnek a kinevezésére. Ez lesz az első alkalom az ország történetében, hogy a miniszterelnököt nem 46,8 millió választópolgár, hanem egyetlen párt, a toryk 160 ezer tagja választja meg. A konzervatívok ráadásul kisebbségben kormányoznak, a szövetséges északír Demokratikus Unionista Párttal együtt is csupán négyfős többségük van az alsóházban. Éppen e különleges körülmények miatt van – ugyan csekély – esély arra, hogy a hivatalba lépés csúszik – mondta a Sky Newsnak egy vezető alkotmányjogi szakértő, Vernon Bogdanor, a King’s College London modern kori brit történeti intézetének kutatóprofesszora. A királynő garanciát kérhet arra, hogy az új miniszterelnök rendelkezik a képviselők többségének támogatásával, vagyis képes kormányt alakítani, de ha ez nem sikerül, akkor napokon belül ki kell írni az előrehozott választásokat. Ez utóbbit az alsóház is kikényszerítheti, ha csütörtökön bizalmatlansági indítványt szavaz meg a miniszterelnökkel szemben. Egyelőre azonban ez sem valószínű, mert az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt ellenzi a lépést, attól tartva, hogy kudarc esetén az új miniszterelnök kéri majd a királynőtől a parlamenti ülésszak elnapolását. Az új ülésszak összehívásával pedig megvárhatja október 31-ét, és akkor a parlament nem akadályozhatja meg a megállapodás nélküli Brexitet.
