Új üzleti lehetőségeket is hoz a Brexit

Mennyire elégedett a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetével?

A kapcsolatunk nagyon jó és erős, folyamatosan érkeznek újabb brit vállalatok Magyarországra. A brit munkaadók olyan partnert látnak az országban, amellyel a Brexit kimenetelétől függetlenül érdemes együttműködni. Az eredmény jelentős részben Iain Lindsay-nek, az Egyesült Királyság budapesti nagykövetének köszönhető, aki nagyon aktív, tudatosan keresi az itteni kapcsolatokat, és szorosan együttműködik a Londonban élő magyarokkal is. Ez a szilárd kapcsolat még erősödhet is a következő években.

Ezek szerint a Brexit egyelőre nincs negatív hatással az együttműködésre?

Több más európai uniós tagállammal ellentétben Magyarországgal kapcsolatban egyelőre egyáltalán nem tapasztalunk negatív hatásokat. Minden a régi mederben folyik, nem léptek vissza azok a vállalatok, amelyek befektetéseket terveztek itt, szó van többek között autóipari cégek megjelenéséről. A 2016-os Brexit-népszavazás után nyitott irodát Budapesten a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock, és az év elején technológiai központot az Oxford Egyetem kiadója, az Oxford University Press. Szóval egyelőre nem tapasztalunk visszalépést.

Ez azonban nyilvánvalóan megváltozik, miután az Egyesült Királyság távozik az EU-ból.

Így van. Három forgatókönyvet tartok elképzelhetőnek. Az első a megállapodás nélküli, úgynevezett hard Brexit, amikor minden kapcsolatot megszakítunk az EU-val, és vámokat kell fizetnünk. A második, hogy találunk valamiféle vegyes megoldást, és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaként részei maradunk az egységes piacnak. A harmadik lehetőség, hogy maradunk az EU-ban. Elméletileg egyelőre mind a három kimenetel lehetséges, bár én úgy vélem, hogy a Brexit meg fog történni, méghozzá úgy, hogy megállapodunk az EU-val.

Készülnek a Magyarországon működő brit vállalatok különböző tervekkel a lehetséges kimenetelekre, vagy kivárnak?

Mindenki vár. Természetesen próbálnak tervezni, de ez ebben a helyzetben nyilvánvalóan nehéz, ezért is nem változtattak a terveiken a Magyarországon befektetni szándékozó cégek. A Brexit egyik érdekes és nem várt hatása szerintem az, hogy a britek üzletként kezdtek tekinteni az Egyesült Királyságra. A bizonytalanság miatt a cégek – elsősorban a legsikeresebb multinacionális vállalatok – vezetői igyekeznek függetleníteni magukat a politikától, és megteremteni önmaguk számára a jövőbeni lehetőségeket. A bizonytalanság tehát inkább tettekre sarkallja őket, és mi magunk a kamarában is inkább lehetőségként tekintünk a Brexitre, mint félelemmel.

Vagyis az üzletemberek racionálisabbak, mint a politikusok?

Pontosan így van. A brit szavazók úgy érzik, hogy a politikusok cserben hagyták őket. A népszavazással a kezükbe adták a döntést, aztán amikor nem olyan eredmény született, amilyet a politikusok akartak, akkor visszavették az irányítást. Két évük volt arra, hogy megállapodjanak Brüsszellel, de ez nem sikerült, és azóta egyre halogatják a kilépést, erőltetik a megegyezést. Ez alkotmányos válsághoz vezetett, felborult a négyszáz éven keresztül jól bevált kétpárti rendszer, teljes a zavar az alsóház mindkét szárnyán. A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt fele maradni akar az EU-ban, a fele távozni szeretne, és ugyanez a helyzet a konzervatívoknál is. A válság következménye, hogy megjelent a Brexit Párt, és új életre keltek a liberális demokraták, a szavazók pedig egyszerűen nem tudják, hogy kit válasszanak, melyik párt mit akar, és ki az, aki betartja majd az ígéreteit. A nemzetközi és brit üzleti élet vezetői viszont a politikusoknál sokkal inkább tudják, hogy mit kell tennünk.

Azt mondta, hogy ön szerint meg fog történni a Brexit. De mikor?

Mi lesz a következő határidő lejártakor?

Személyes véleményem szerint Boris Johnson meg fogja nyerni a tory párt elnöki posztjáért folyó versenyt, vagyis ő lesz a következő kormányfő. Hihetetlenül nehéz lesz azonban bármiféle törvényt elfogadtatnia az alsóházzal, a politikai válság így valószínűleg bizalmatlansági szavazással és előrehozott választással végződik. Brüsszel pedig már korábban világossá tette, hogy ez utóbbi esetben kész újabb haladékot adni a kilépésre, vagyis ki fogják tolni a határidőt. Nem gondolom tehát, hogy az Egyesült Királyság az ősszel távozik az EU-ból. Lesz Brexit, de jövőre.

Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy eljön az idő, amikor az EU mondja ki, hogy elég volt?

Azt hiszem, ez elkerülhetetlen. Brüsszel csak egy esetleges előrehozott választás miatt fog belemenni újabb haladékba. Ha azzal kérünk további időt, hogy nem tudunk dönteni, akkor, úgy vélem, az EU nemet fog mondani.

Milyen hatása lenne egy megállapodás nélküli kilépésnek a brit gazdaságra?

Sokféle számítás került már napvilágra, de vannak dolgok, amelyek biztosak. Az agrárszektorunk például nagyon sok támogatást kapott Brüsszeltől, a termelők ezért roppant módon aggódnak a jövő miatt, és nem ok nélkül. A kormány ugyan azt ígéri, hogy pótolni fogja a kieső összegeket, de senki sem tudja, hogy ez valóban így lesz-e, vagy csak üres ígéret marad. A gazdaság egészére is hatással lenne a hard Brexit, hiszen az EU a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. De egyszerűen hozzá kell majd szoknunk, hogy rajtuk kívül másokkal üzleteljünk – olyan országokkal is, amelyekkel jelenleg nincs komoly kapcsolatunk, és olyanokkal is, amelyekkel van ugyan, de tovább lehet fejleszteni. A vámok bevezetése pedig nem csupán az Egyesült Királyságot, hanem az EU-t is sújtaná, például Németországot, amellyel nagyon jelentős a kétoldalú kereskedelmünk. Ezért is vélem úgy, hogy az lenne a legjobb, ha az EU tagjai maradnánk, vagy legalább csatlakoznánk az EGT-hez.

Nem ringatják magukat illúziókba a brit politikusok, amikor a jövendőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokról beszélnek? Nem irracionális kissé azt remélni, hogy az Egyesült Királyságnak nagyobb esélyei vannak egyedül kölcsönösen előnyös feltételek megszabását elérni például az Egyesült Államokkal vagy Japánnal, mint egy erős gazdasági blokk részeként?

De igen. Egyetértek. A világ megváltozott, amióta az Egyesült Királyság az 1970-es években csatlakozott az EU-hoz, azóta többek között Indonézia és Malajzia is megelőzött bennünket termelékenységben, így most olyanokkal is versenyre kell majd kelnünk, akikkel korábban nem. Sokkal kisebb szereplők leszünk a világszínpadon, és ezzel sarokba leszünk szorítva. Hogyan is rendelkeznénk egyedül olyan eszközökkel, mint egy gazdaságilag sokkal erősebb klub, az EU? Ezért is gondolom, hogy az EGT-tagság vagy egy norvég típusú megállapodás is jó lenne az országnak, szerintem annak lenne értelme, ha egy nagyobb csoport része maradnánk. Szükséges számunkra, hogy azok legyünk. A szavazók nem gazdasági racionalitás vagy a bevándorlás miatt döntöttek a kilépés mellett, hanem azért, mert az ország szuverenitásának a visszaszerzése a legfontosabb a számukra. A korábbi brit kormányok hibája, hogy nem tudatosították az emberekben, milyen előnyökkel jár az uniós tagság. Ezért lehetett őket meggyőzni olyan egyszerű ígéretekkel, mint hogy az uniós tagdíjat az egészségügyre fordítják majd a kilépés után.

Ez lehet az oka, hogy sokak szerint egy második népszavazás ugyanolyan eredménnyel zárulna, mint az első?

Pontosan. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy másodszorra a nagy többség a maradást választaná, és ezt támasztja alá a Brexit Párt előretörése is. Ha megfordulna az eredmény, akkor is nagyon kicsi lenne a különbség a maradás javára, a társadalom pedig hosszú ideig ugyanolyan megosztott maradna, mint most. Az viszont elképzelhető, hogy ha most ki is lépünk az EU-ból, egy évtized múlva megváltozik a hangulat, és újra kérjük majd a felvételünket. A fiatalabb korosztályok ugyanis inkább EU-pártiak.

Portré

Duncan Graham, a G&G Wealth Limited pénzügyi és befektetési tanácsadó cég ügyvezető igazgatója június 1. óta a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke. Korábban a Newton-Barr pénzügyi tanácsadással foglalkozó vállalat és az Alliance Insurance szenior tanácsadójaként dolgozott. Ő az elnöke a magyarországi St. Andrew’s Egyesületnek is, amely a skót kultúra népszerűsítése mellett karitatív tevékenységet is folytat.