Washington a dollár gyengítésére játszik

Újra téma a piacon, hogy az amerikai kormányzat beavatkozik-e a közeljövőben a dollár árfolyamába. A vitát az szülte, hogy Steven Mnuchin pénzügyminiszter a Bloombergnek azt mondta: folyamatosan monitorozzák, érdemes-e beavatkozniuk a dollárárfolyamba, de egyelőre nem változtatnak a devizapolitikán. A piaci logika szerint Mnuchin ezt nem is említette volna, ha nem látna rá lehetőséget. Különösen, hogy Donald Trump elnök lépten-nyomon az erős dollárt átkozza, s azzal vádolja Kínát és az Európai Központi Bankot, hogy szándékosan gyengítik a devizájukat.

A piaci elemzők többsége egyetért abban, hogy Mnuchin minimum megnyitotta az utat az intervenció felé. Két fő út adódik a beavatkozásra: a Fed és a kincstár. A Fed gyakorlatilag végtelen mennyiségű dollárt tud „nyomtatni”, amelyet a piacra öntve képes lehet gyengíteni a jegyzést. Az 1970-es, 1980-as években még viszonylag gyakran tett így a jegybank. Ha a Fed erre az útra lép, azzal igazolja, hogy Jerome Powell Trump befolyása alatt áll, de az „elnök bábja” címkének a Fed-elnök aligha örülne. A Fed előtt álló másik lehetőség a monetáris lazítás, ami elvileg gyengíti a kurzust. A dollárindex azonban a hét végén 97 ponton állt, épp ott, ahol tavaly november elején. A dollár árfolyama az elmúlt egy évben mintha immunis lenne a Fed monetáris irányváltásaira vagy a jegybank kamatpolitikájára, kétséges tehát, hogy az idei kamatcsökkentés(ek) mennyire befolyásolják a jegyzést. A Fitch hitelminősítő friss elemzésében egyetlen 25 bázispontos csökkentést vár júliusban, vagy szeptemberben.

Marad a kincstár és az Árfolyam-stabilizációs alap (ESF). A nagyjából százmilliárd dolláros vészhelyzeti alap az árfolyam-beavatkozáshoz szükséges forrást biztosítja. Az alapban a tavaly decemberi adatok szerint 22,6 milliárd dollár és 51 milliárd dollárnyi SDR, azaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabadon használható pénzneme van, amely szintén lehívható dollárként. Ez összesen 73,6 milliárd dollár, aminek mozgatnia kellene az árfolyamot egy olyan piacon, amelyen naponta 5 ezermilliárd dollár áramlik át. A költségvetési eszközök önmagukban gyengék, de ha a Fed és a kincstár együtt lépne, az megmozgathatná a piacot – hangsúlyozta lapunknak Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája, aki szerint ha a kormányzat tényleg gyengébb dollárt akar, és a Fed ebben nem partner, akkor elsősorban a befektetőket kell meggyőzni, hogy érdemes shortolni a zöldhasút. „A dollár esésére játszani jelenleg sokba kerül, de ha a piac elhiszi, hogy tartósan gyengülni fog, akkor vállalja a kockázatot. A spekulatív tőke elég nagy, hogy megmozgassa az árfolyamot” – húzta alá.

Az elemzők többsége ebben egyetért: nőtt az intervenció esélye, de a hatása már kétséges. Móró úgy fogalmazott: lenne igény a gyengébb dollárra, és nőtt is az intervenció esélye. „Ha a második fél évben újabb gyenge makroadatok érkeznek, még tovább nő a valószínűsége. Ugyan az Egyesült Államok külső egyensúlyi mutatóira csak tünetkezelésként hatna a gyengébb dollár, csökkenne a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya, de a külkereskedelmi folyamatok változatlanok lennének. Van azonban az a réteg, például az agrárexportra termelők, akiknek jól jönne az 5-10 százalékkal gyengébb árfolyam-mutatott rá Móró Tamás.