Ígéretei fogságában a lengyel kormánypárt
Limitált piaci hatásai voltak a vasárnapi parlamenti választásnak Lengyelországban, mivel a befektetők előzetesen a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyértelmű győzelmére számítottak. A zloty valamelyest erősödött a tegnap reggeli kereskedésben, a vezető részvényindex, a WIG 20 kissé esett. Az állampapír-hozamok egy bázispontot ereszkedtek hosszú és rövid oldalon is. Az eddigi kormányzó PiS a szavazatok 49,3 százalékával megnyerte a voksolást, és úgy tűnik, egyedül is képes lesz kormányt alakítani. A nagy kérdés most az lehet, hogy hogyan tudja valóra váltani a választási ígéreteit, különösen azután, hogy jövőre egyensúlyi költségvetést tűzött ki célként maga elé.
Az egyik fő programpont a minimálbér 60 százalékos növelése 2024-ig: 15-15 százalék a következő két évben, utána három évig 10-10 százalék. Az ellenzéki pártok programjában is szerepelt ez a pont, de csak 50 százalékot mertek ígérni. Az ING elemzői szerint szinte teljesíthetetlen terhet róna a költségvetésre az emelés. Bár a lengyel büdzsé hiánya évek óta folyamatosan csökken, és tavaly már csak 0,4 százalékos volt, egyelőre nem látszik, hogyan tudnák fedezni a többletkiadást a központi költségvetésből.
Hasonló a helyzet a beígért 14. havi nyugdíjjal, amely becslések szerint évente a GDP 0,4 százalékát tenné ki. Úgyszintén az ígéretek között volt az egészségügyi büdzsé növelése. Tavaly erre a GDP 4,9 százalékát költötte a kormány, ezt 2024-re 6 százalékra tornásznák fel. Ez volt az ellenzéki kampányok egyik fő pontja: a pártok mind 6,8–7,2 százalék közti GDP-arányos költekezést vállaltak volna, a kormánypárt ebben visszafogottabb volt. Igaz, egyelőre ennek az 1,1 százalékpontos csökkentésnek sincs költségvetési fedezete.
Az kétségkívül pozitív, hogy nem kell érdemi változásra számítani a szakpolitikában, de a kormánynak a makrogazdasági előrejelzések fejfájást okozhatnak. Legtöbbjük szerint a 4 százalék fölötti GDP-növekedés jövőre 3–3,7 százalék közé lassul egyrészt az egyre magasabb bázis, másrészt a külső környezet, különösen a német gépjárműipar lassulása miatt. A GDP-bővülés fokozatos lassulása már középtávon is emelheti a kötvényhozamokat, tehát drágíthatja az államadósság finanszírozását. A kormány hiány nélküli költségvetése pedig legalább 3,7 százalékos, stabil növekedést vesz alapul, ám erre a német ipari adatok mellett egyre kevesebb az esély.
Varsónak tehát jelentős kiadásokra kell készülnie, bár már így is kissé túlköltekezte magát. A Fitch Ratings becslése szerint a februárban bemutatott fiskális csomag, valamint a munkavállalóknak a választás előtt adott kedvezmények 60 milliárd zlotyval, nagyjából 14 milliárd euróval terhelhetik meg a büdzsét idén és jövőre. Ebben az összegben pedig benne sincsenek azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek már folynak, vagy amelyekre a kormány ígéretet tett: a nagy sebességű vasút, az új központi reptér vagy az autópálya-építések. A legtöbb elemző szerint Varsónak érdemi infrastrukturális reformokra lesz szüksége, hogy túl sok többletkiadás nélkül növelje a versenyképességet és a termelékenységet, enélkül nehezen lesz fenntartható az elmúlt években látott fejlődési tempó. A költségvetési szigorból viszont aligha engedhet a kabinet.
