Elhúzódhat a nyomott időszak
Csökkentette az euróövezetre és az egész unióra vonatkozó növekedési várakozását tegnapi jelentésében az Európai Bizottság (EB) a kereskedelmi háború és a külső környezet gyengülése miatti bizonytalanságokra hivatkozva. A testület a kelet-közép-európai régió országainak növekedési pályáját is sötétebben látja, mint nyári eleji prognózisában, de a visegrádi államok továbbra is a leggyorsabban fejlődő országok lehetnek a következő két évben.
Az euróövezetre vonatkozó idei GDP-növekedési prognózis 20 bázisponttal csökkent, 1,3 százalékról 1,1-re, a 2020–21-es becslést pedig 1,2 százalékra eresztették. Az inflációs várakozást is lefelé módosították: míg nyáron 1,3 százalékos árindexre számítottak a következő két évre, a tegnapi jelentésben már csak 1,1 százalékot várnak év végére és 1,2 százalékot a következő két évre. Ez érdemi váltás a bizottság korábbi kommunikációjához képest, mivel a testület az Európai Központi Bankkal párhuzamosan hangsúlyozta, hogy már középtávon érdemi inflációs nyomás jelentkezik az euróövezetben. Most viszont a bizottság úgy fogalmaz: a mostani, visszafogott növekedési és inflációs pályát hozó időszak elhúzódhat. Ez a várakozás visszaköszönhet a beruházási aktivitásban is, a bizottság szerint az idén még 4,3 százalékos beruházási dinamika várható, jövőre már csak 2, 2021-ben pedig csak 1,9.
A jelentés megállapította azt is, hogy a külső bizonytalanságok csak a feszes munkaerőpiac miatt nem okoztak nagyobb lassulást. Az EB üdvözölte, hogy több tagállam élt már fiskális ösztönzőkkel, ugyanakkor számol az eddig kimaradó államokkal is.
A kelet-közép-európai régióban a következő két évben is erős növekedési adatokat vár Brüsszel, bár a térség lassulni fog. A régióban eddig kevés jele mutatkozott a német ipar visszaesésének, mivel ellensúlyozta a béremelkedés és az uniós források beáramlása. A következő években azonban a fogyasztás egyre magasabb bázisa és az uniós források csökkenése miatt lassulni fog a gazdasági növekedés, és egyre nyilvánvalóbb lesz a feldolgozóipari lassulás is.
Magyarországon az idei becsült 4,6 százalékos GDP-növekedés után jövőre és 2021-ben már csak 2,8 százalékos növekedést várnak. A visszafogottabb ütem csökkentheti az inflációs nyomást, az idei, 3,4 százalékos árindex 2021-re 3 százalékra húzódhat vissza. Az export növekedése lassulni fog, az import növekedése pedig gyakorlatilag megállhat, ami ahhoz vezethet, hogy a külső egyensúlyi mutatók romlása megállhat. A bizottság hangsúlyozta, hogy eddig a gyenge forint ellensúlyozta a béremelkedés okozta versenyképesség-csökkenést.
