Gyengült a jüan, erősödtek a kötvények az amerikai Hongkong-törvény hatására
Félhavi mélypontra lökte a jüant a hongkongi zavargások miatt Kína és az Egyesült Államok között keletkezett feszültség. Az elmúlt hetekben szárnyaltak a világ tőzsdeindexei, mivel nőni látszott az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások sikeres befejezésének esélye. Tegnapra azonban elromlott a hangulat. Az amerikai szenátus törvényt fogadott el a hongkongi demokrácia védelmében, amely – ha Trump elnök is aláírja – büntetőintézkedéseket vonhat maga után, és érzékenyen érintheti Hongkong mint globális pénzügyi központ státuszát. Kína dühödten reagált: a külügyi szóvivő a nemzetközi normák megsértésének nevezte a törvényt, s kísérletnek az erőszakos hongkongi elemek tisztára mosdatására. A piacokon úgy értelmezték: új front nyílt, és megint bizonytalanná vált, mikor érhet véget a kereskedelmi háború.
A részvények hátráltak a nemzetközi piacon, a biztonságos állampapírok erősödtek. A kínai jüant pillanatnyilag jobban megviselték a történtek, mint a dollárt: november eleje óta a leggyengébb szintjét érte el a zöldhasú ellen, 7,038 körül jegyezték. Gyengülését egyértelműen a külpolitikai feszültség okozta, arra viszont egyáltalán nem reagált, hogy a kínai jegybank (PBOC) lejjebb vitte fő kamatát: az egy- és az ötéves hitel referenciakamata is öt bázisponttal csökkent, 4,15, illetve 4,80 százalékra.
A vágás nem volt meglepő: a bank az utóbbi hetekben már öt bázisponttal csökkentette két másik kamatát is. A kínai állampapírpiac, amelyen eladási hullámok söpörtek végig az ősszel, mindháromszor nagyot erősödött. A tízéves kötvény vételi hozama szerdán 3,25 százalékról 3,2 százalék alá süllyedt. (Október végén még 3,33 százalékon, öt hónapos csúcsponton állt.) A PBOC a bankok kötelező tartalékrátáját is csökkentheti.
A lassuló gazdaságot a felpörgő infláció ellenére is támogató monetáris lazítás nem rázta meg nagymértékben a jüant: a rossz washingtoni hírek hatására sem közelítette meg a szeptemberben 7,18-os szinteket elérő, majdnem tizenkét éves mélypontot.
A jegybanki kamat és az árfolyam közt nincs közvetlen kapcsolat Kínában. A világ második legnagyobb gazdasága nagy erőfeszítéseket tett, hogy erősítse a renminbi (más néven jüan) nemzetközi szerepét. A folyamatot fékezi, hogy a kommunista párt vezette ország a nemzetközi tőkemozgás korlátozásait csak részben szüntette meg. Ennek nem ideológiai okai vannak: elevenen él az emlék, hogy 2015 és 2017 között Kínát nagy tőkekivonás sújtotta. A fizetőeszköz „internacionalizálását” óvatosan, de határozottan folytatni tervezik, és halad is: a jegybank adatai szerint a külföldiek kezében 2018-ban 4,85 billió értékben volt renminbiben denominált eszköz, 65 százalékkal több, mint öt évvel korábban.
Mindenesetre, mivel a tőkemozgások nem szabadok, a külföldiek nem tudnak rákereskedni a kínai és más országok kamatai közti különbségre, ezért a jüanra nemigen gyakorolnak hatást a jegybanki kamatváltoztatások – írta Iris Pang, az ING elemzője. Az árfolyamot alapvetően a napi fixing irányítja, amely nem feltétlenül tükrözi, ha a bank csökkenti a kamatait. „A jüan pályáját alapvetően a kereskedelmi tárgyalásokról szóló hírek szabják meg, és ez így is marad, amíg nem sikerül eljutni a teljes megegyezésig” – mondta Pang, aki az év végére kereken 7 jüanos árfolyamot jelez előre a dollár ellenében.
A törvény még több negatív fejleményt sejtet, de a feszültség Kínával már korábban is megvolt, ennek ellenére az óriási kínai piacot nem hajlandók mellőzni a világ nagyvállalatai, köztük például az amerikai Walmart vagy a Tesla. A külföldiek közvetlen tőkebefektetései Kínában lassuló ütemben, de tovább növekednek.
A jegybanki kamat és az árfolyam között a jüan esetében nincs közvetlen kapcsolat
