Hamar tesztelhetik Lagarde kompromisszumait
Hamarosan tesztelhetik az euróövezeti tagállamok Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke kompromisszumkereső mentalitását. Ugyan Lagarde korábban többször is kiállt elődje, Mario Draghi laza monetáris politikája mellett, de az EKB kormányzótanácsában egyre nő a szkepticizmus a monetáris eszköztár egyik legfontosabb instrumentumával, a negatív kamatszinttel szemben. Az euróövezeti bankszektor, valamint a szigorú gazdálkodást folytató tagállamok, például Németország és Hollandia, régóta érvelnek a negatív kamatszintek ellen, de a rendszer az elmúlt hetekben váratlan helyekről is kapott kritikát.
A korábban a monetáris stimulus híveinek számító jegybankok is megkérdőjelezték a rendszer hatékonyságát. A stimulustól sokáig függő Olaszország jegybankelnöke, Ignazio Visco egy interjúban közölte: nagy a bizonytalanság azt illetően, hogy az EKB eszköztára mennyire hatásos, az viszont biztos, hogy a negatív kamatszintek mellékhatásai egyre súlyosabbak. Robert Holzmann osztrák jegybankelnök egy interjúban úgy fogalmazott: az EKB-nak azonnal el kell kezdenie a kamatok emelését. A Bloombergnek adott interjúban az óvatosnak számító belga jegybankár, Pierre Wunsch közölte: Lagarde-nak ki kell vonnia magát azon ígéret alól, hogy 2020 végéig a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak a kamatok. Luis de Guindos, az EKB elnökhelyettese, aki sokáig támogatta az ultralaza politikát, egy múlt heti konferencián azt mondta: a negatív kamatok járulékos hatásai egyre jobban látszanak, Lagarde-nak pedig át kell gondolnia az egész rendszert.
A negatív kamatszint mintájául szolgáló skandináv államokban is egyre nő az ellenkezés a banki profitokat apasztó eszközzel szemben. A svéd jegybank valószínűsítette, hogy ötévnyi negatív kamatszint után az alapkamatot decemberben nulla százalékra emelik, és növelni kezdik a mínusz 1 százalékos betéti kamatszintet is. Stefan Ingves kormányzó szerint: ugyan a növekedési és inflációs pálya is bizonytalan, mégis „túl sokan tartják furcsának a rendszert”, ezért hamarosan kivezethetik. A kormányzó nem fejtette ki bővebben, mit ért furcsa rendszer alatt, de az elemzői kommentárok a jegybankár szavait úgy magyarázzák: ha a piac megszokja, hogy a negatív kamatszint a normális, akkor a rendszer negatív hatásai erősödnek fel: eszközárbuborékok keletkeznek, vagy előtérbe kerül a kockázatos hitelezés.
Christine Lagarde mostanáig nem nyilatkozott a témában, leszámítva azt, hogy kifejtette, szerinte is szükség van Mario Draghi lazítócsomagjára. Első EKB-elnöki beszédében kerülte a témát, helyette Wolfgang Schauble volt német pénzügyminisztert, az EKB laza politikájának régi ellenlábasát dicsérte. Beszéde helyszínéül Berlint választotta, ami szintén szimbolikus lehet: Németország és a sérülékeny déli államok felé hajló EKB közti monetáris politikai viták lezárására utalhat.
