Mélyrepülésbe váltott a lej

Rostás Szabolcs, Kolozsvár Számos elemző, valamint különböző ágazatok képviselői után a hét végén Románia miniszterelnöke is aggodalmának adott hangot a lej gyengülése miatt. A hónap elején hivatalba lépett Ludovic Orban arra vezette vissza a román fizetőeszköz lejtmenetét, hogy az októberben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott szociáldemokrata kormány gazdaságpolitikája miatt az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a kereskedelmi hiány, amely az idei év végére elérheti a 18 milliárd eurót. A jobbközép párti politikus bejelentette, hogy a jelenség negatív hatásainak csökkentése érdekében kezdeményezi a kormányzati és a jegybanki politika összehangolását. Az év elején, majd a legutóbb szeptemberben tapasztalt hullámvölgy után a román lej november 15-én indult látványos gyengülésnek, és az azóta eltelt héten ötször állított fel negatív történelmi rekordot az euróval szemben. Múlt csütörtökön egy euró már 4,781 lejbe került, majd pénteken 0,17 százalékos korrekcióval 4,773-re erősödött a keresztárfolyama. Megfigyelők szerint a lej mélyrepülésében egyebek mellett az elmúlt időszak bizonytalan politikai légköre, a bukaresti kormányváltás, valamint az elnökválasztási kampány játszik szerepet. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja azonban úgy véli, a jelenséget elsősorban a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának növekedése okozza. Az OTP Bank Romania volt elemzője – akit nemrég neveztek ki a bukaresti jegybank vezető testületébe – a Világgazdaságnak úgy vélekedett, hogy a mostani árfolyam-elmozdulás összességében kis változás, például régiós összehasonlításban a tavalyi év végéhez mérten a lej mára 2,4, míg a forint több mint 4 százalékkal gyengült. Bálint Csaba elismerte ugyanakkor, hogy pár év távlatában valóban tetten érhető egy lassú, gyengülő tendencia. „Ennek alapvető oka a folyó fizetési mérleg hiányának növekedésében keresendő. A román gazdaságnak az utóbbi években tapasztalt gyors növekedése, a bérek dinamikus, átlagosan 10 százalék feletti éves emelkedése alaposan felpörgette a fogyasztást, ez pedig az importot is, és mivel a behozatalért euróban fizetünk, mindez fokozza a közös deviza iránti keresletet” – mutatott rá Bálint Csaba. Hozzátette: a kivitel nem tudta tartani a lépést ezzel az ütemmel, a mérleghiány pedig nyomást gyakorol a lej árfolyamára. Hasonló hatást vált ki az idei költségvetési hiány megszaladása, s hogy még november közepén sem látni, miként alakul a régiós összevetésben is magasnak számító deficit, amely már az első tíz hónap után meghaladta az egész évre vállalt 2,76 százalékos GDP-arányos értéket, emiatt az új kormány 4 százalékos hiánycélt tűzött ki. Az árfolyam várható további alakulását firtató kérdésünkre a román jegybank igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja elmondta: számos külső bizonytalansággal is számolni kell, ilyen például az eurózóna, az Egyesült Államok és Kína gazdasági növekedésének máris tetten érhető lassulása. Elemzők ugyanakkor – mindenekelőtt az élelmiszeripari termékek esetében – számottevő drágulást vetítenek előre a lejgyengülés miatt, mivel az ország tetemes mennyiségű élelmiszert importál.